Azt mindenki pontosan tudja, hogy ha áram van, akkor minden van, de azt már kevesebben ismerik, hogy működik az energiaellátási rendszer. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy hatalmas az átalakulás, korábban nyolc-tíz erőmű ontotta a villamos energiát, amelyet továbbítottak a fogyasztók felé, most már a fogyasztók egy része egyben termelő is, hiszen ott vannak a napelemek a háztetőkön. Ez azonban egyben problémát is jelent, mert akkora kapacitások jelentek meg a villamosiparban, amik korábban nem voltak, és erre a hálózat sem volt kellően felkészítve.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon 60 ezer trafóállomás van, amelynek egy része nem alkalmas a mai viszonyok kiszolgálására, de léteznek már olyan megoldások, amelyek jelzik, hogy melyik az a trafóállomás, amelyik túl van terhelve, melyik az, amelyik alul van terhelve, és vannak még extra kapacitásai. Hangsúlyozta, hogy ez fontos a felhasználónak is, mert ha a napelemeivel termelt áram nem jut el a hálózatba, akkor ez az éves szaldóelszámolásában sem jelentkezik majd, és nem fog megtérülni a beruházása. A Siemens például készít olyan mérőeszközöket, amelyeket ezekbe a trafóállomásokba beépítve folyamatosan adatot szolgáltatnak, és ezek alapján az áramszolgáltatók folyamatosan fejleszteni tudják a hálózataikat, mert látják, hogy hol vannak a szűk keresztmetszetek.

A megújuló energiánál az jelent gondot, hogy nem állandó a termelése, és emiatt időnként túl sok áll rendelkezésre, ilyenkor az áram ára akár mínuszba is mehet, azaz azért kell fizetni, hogy valaki átvegye, míg máskor pótlólagos források kellenek. Ez érinti a fogyasztói szokásokat is, hiszen akkor érdemes például elektromos autót tölteni, amikor áramtöbblet van. Bécsben már van a Siemensnek olyan projektje, ahol az áram díja is a szerint változik, hogy éppen mikor és milyen mennyiséget használ belőle a fogyasztó.

Balasa Levente kiemelte, hogy a megújuló források esetében van egy szezonális ingadozás is, hiszen ősszel-télen kevesebb a napsütés, ezért szükség van kiegyenlítő gázerőművekre, amíg nem lesz megfelelő elektromos áramtárolási megoldás.

„Egyre több energiaforrást kell beraknom a rendszerbe. Egyre több fogyasztóm van, egyre komplexebb leszek. Be kell hoznom az irányítástechnikát, illetve az informatikát is, hogy ezeket karban tudjam tartani” – mondta a kihívásokról a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója. Ennek egyik megoldását jelenthetik az energiaközösségek, amelyek logikája az, hogy a helyben termelt energiát helyben is használják fel. Ennek nagy előnye, hogy az áramot nem kell „utaztatni” a hálózaton, nem kell magas költségért fejleszteni, csak össze kell szervezni a lokális energiafogyasztást és termelést egy aggregátor kezébe.

Balasa Levente jelezte, hogy egyre több olyan ipari park jelentkezik náluk, amely a napelemei által megtermelt többletenergiát szeretné hasznosítani, és az ötforintos kilowattonkénti ár helyett például átadná a szomszédainak. Vagy az is lehetőség szerinte, hogy még jobban átállnak az e-mobilitásra, és a többletáramot az e-autók töltésére lehetne felhasználni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen beruházásokhoz kiszámítható szabályozási környezet szükséges, és ez egyelőre hosszabb távon nem látszik. Ennek ellenére szerinte érdemes számolgatni, mert az energiaközösségek révén rövidebb lehet a megtérülési idő.

Új feladatot jelentenek a most épülő akkumulátor- és autógyárak, mert rengeteg energiára van szükségük, ezért már az áramellátás tervezését is digitális irányból kell elkezdeni – magyarázta Balasa Levente, de hozzátette, az is kérdés, hogy az iszonyatos mennyiségű energiát hol lehet megtermelni, és a jelenlegi villamosrendszeren el lehet-e juttatni a gyárakhoz. Ezek után pedig biztosítani kell a rendszer stabil működését, és ráadásul a külső támadások ellen is biztossá kell tenni – ezekhez pedig megfelelő digitális megoldásokra van már szükség, valamint speciálisan képzett szakemberekre is.

„Ha az országtérképet magunk elé képzeljük, akkor nagyon sok ponton történik energiatermelés, energiafogyasztás. Hála Istennek elindult Magyarországon egy újraiparosítási terv, nagyon nagy fogyasztók is bejönnek a rendszerbe. Ezért hibrid módon kell a hálózatfejlesztést elképzelni, mert kellenek a fizikai utak, a fizikai kábelek, amelyeken keresztül a digitális rendszerek, automatizálási rendszerek működni tudnak” – mondta Balasa Levente.

Szó esett arról is, hogy mit lehetne kezdeni az elektromos autók tárolókapacitásával. A Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója szerint izgalmas az alapgondolat, mert az elektromos járművek tulajdonképpen négy keréken mozgó akkumulátorok, és együttesen hatalmas nagy akkumulátorkapacitást jelentenek. Ezzel kapcsolatosan vannak is kutatások, de azzal, hogy az e-mobilitás térnyerése Európában lelassult, ez a kérdés is egy picit háttérbe került.

Balasa Levente arról is beszélt, hogy a Siemens megvett egy olyan szabadalmat, és elkezdett egy olyan fejlesztést, hogy lehet vezeték nélkül tölteni az autókat. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy a földön egy téglalap alakú adapter van, és ha az autó benavigál fölé, akkor abból tudja fölvenni azt az energiát. Ami azért nagyon jó, mert nem kell csatlakoztatni, és bármikor megvan a lehetőség arra, hogy töltés vagy kisütés legyen, magyarán vissza is tudom venni az akkumulátorból az energiát elég könnyedén anélkül, hogy fizikailag csatlakoztatni kellene” – magyarázta a szakember.