Infostart.hu
eur:
360.31
usd:
308.84
bux:
150344.79
2026. augusztus 26. szerda Izsó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök látogatása a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegséggel érintett kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Süth Miklós: valóban Pakisztánból került Kisbajcsra a száj- és körömfájás vírus

Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy miként került hozzánk Pakisztánból a ragadós száj- és körömfájás vírusa – mondta az InfoRádióban Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese. A korábbi országos tisztifőorvos szerint már most, a két telep fertőzése után sokmilliárdos kárról van szó. A levéli telepen alkalmazott vakcinázás jelentőségéről is beszélt.

Az első helyszín, Kisbajcs után egy másik településen, Levélen is felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség. Egy háromezer szarvasmarhából álló állományban jelent meg, amelynek a vakcinázását elkezdték, de ez csak azt szolgálja, hogy minél kevésbé terjedjen tovább a betegség, ettől függetlenül le kell ölni az állatokat.

Az InfoRádióban Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese, korábbi országos tisztifőorvos elmondta: az oltással megpróbálják minél inkább csökkenteni az élő állatok vírusürítését. Ez úgy működik, hogy a vakcina kiváltja azt az immunreakciót, amivel a vírus replikációja csökken, ezáltal a külvilágba kevesebb vírus kerül.

Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy a Kisbajcson fellelt vírus Pakisztánból származhat. Süth Miklós megerősítette ezt az információt, közölve: a legnagyobb rokonságot azzal a törzzsel mutatja a kisbajcsi vírus, amit közel egy évtizeddel ezelőtt Pakisztánban már azonosítottak. Ám annak még nem tudtak a nyomára bukkanni, hogy miként kerülhetett sok évvel később Kisbajcsra.

"Az a legnagyobb jellegzetessége a ragadós száj- és körömfájás vírusnak, hogy nagyon könnyen terjed, és utána nagyon könnyen betegíti meg az állatokat. Az egyik leggyakoribb terjesztője a szél. Amikor a kisbajcsi telepen azonosították a vírust, akkor a hatóság értesítette a szlovák állat-egészségügyi hatóságot, hogy a szélirány kifejezetten az ő országuk irányába mutat. De leírtak már olyan eseteket is, amikor a vízzel több száz kilométert terjedt a kórokozó" – mondta el a rektorhelyettes.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott a csütörtöki Kormányinfón, hogy Szlovákiából érkezett a magyarországi Levélre a fertőzés. Süth Miklós szerint nagy valószínűséggel ez történt, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan frissített térképén azt látni, hogy Kisbajcsról északnyugati irányba indult el a vírus, és utána mintha visszatért volna és felbukkant Levél településen. "Magyarán a vírus oda-vissza tud járni" – mutatott rá a szakember a kórokozó terjedőképességére.

Attól még, hogy a széllel terjed leginkább ez a vírus, a hatósági intézkedéseknek ki kell terjedniük minden fertőzési módra, ezért vezettek be a magyar–szlovák határátkelőkön fertőtlenítést. Komoly szerepe lehet ugyanis a vírus terjedésében a közlekedő járműveknek, embereknek, hiszen például a levéli tehenészetből is a tejet naponta szállították el. Ugyanígy volt a kisbajcsi és a szlovákiai település esetében is, tette hozzzá Süth Miklós. Megjegyezte, hogy a ragályfogó tárgyak közé tartoznak a különféle eszközök, például azok is, amiket az állatorvosok használnak az intézkedéseiknél.

"De legyünk őszinték: bárki, aki ott jön-megy a határ környékén, ha nem megfelelően történik a fertőtlenítés, terjesztheti a vírust" – fogalmazott a szakember.

Süth Miklós csütörtök délelőtt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ülésén vett részt. Mint mondta, ilyenkor nagyon komoly az ijedelem, de most reális is, mert olyan betegségről van szó, amely hatalmas gazdasági kártétellel jár. Csak a most érintett két telep esetében a közvetlen és a közvetett költségek már most sok milliárd forintos tételt jelentenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Ugyan Klebelsberg Központ szerepe átalakul, az új tanévnek még a régi rendszerben futnak neki az iskolák és a tankerületek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Beszélt arról is, hogy a kormányzat által augusztusban bevezetett, vagy eltervezett változások számos kérdést hagytak nyitva, és például a fenntartói ügyeket nagyon hamar meg kellene oldani.

Meghalt Nádas Péter

Augusztus 26-án életének 84. évében elhunyt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Miközben az európai folyók rekordalacsony vízállása, illetve magas hőmérséklete komoly problémákat okoz a kontinens nukleárisenergia-termelésében, újabb rekord mélypontra süllyedt a vízenergia-termelés mértéke az Európai Unióban. A víz- és nukleáris energia rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák, illetve a gázpiaci hatások mellett az árak emeléséhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a szélenergia-termelés szezonális kilátásai, a szélenergia-termelés ugyanis éven belül rendszerint a legmelegebb nyári hónapokban, július-augusztusban a legalacsonyabb. Ezzel együtt idén júliusban az EU szélenergia-termelése évtizedes csúcsra emelkedett, de Európa extrém hőség alatti áramellátásának legmasszívabb forrása egyértelműen a napenergia lett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×