Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök látogatása a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegséggel érintett kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Süth Miklós: valóban Pakisztánból került Kisbajcsra a száj- és körömfájás vírus

Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy miként került hozzánk Pakisztánból a ragadós száj- és körömfájás vírusa – mondta az InfoRádióban Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese. A korábbi országos tisztifőorvos szerint már most, a két telep fertőzése után sokmilliárdos kárról van szó. A levéli telepen alkalmazott vakcinázás jelentőségéről is beszélt.

Az első helyszín, Kisbajcs után egy másik településen, Levélen is felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség. Egy háromezer szarvasmarhából álló állományban jelent meg, amelynek a vakcinázását elkezdték, de ez csak azt szolgálja, hogy minél kevésbé terjedjen tovább a betegség, ettől függetlenül le kell ölni az állatokat.

Az InfoRádióban Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese, korábbi országos tisztifőorvos elmondta: az oltással megpróbálják minél inkább csökkenteni az élő állatok vírusürítését. Ez úgy működik, hogy a vakcina kiváltja azt az immunreakciót, amivel a vírus replikációja csökken, ezáltal a külvilágba kevesebb vírus kerül.

Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy a Kisbajcson fellelt vírus Pakisztánból származhat. Süth Miklós megerősítette ezt az információt, közölve: a legnagyobb rokonságot azzal a törzzsel mutatja a kisbajcsi vírus, amit közel egy évtizeddel ezelőtt Pakisztánban már azonosítottak. Ám annak még nem tudtak a nyomára bukkanni, hogy miként kerülhetett sok évvel később Kisbajcsra.

"Az a legnagyobb jellegzetessége a ragadós száj- és körömfájás vírusnak, hogy nagyon könnyen terjed, és utána nagyon könnyen betegíti meg az állatokat. Az egyik leggyakoribb terjesztője a szél. Amikor a kisbajcsi telepen azonosították a vírust, akkor a hatóság értesítette a szlovák állat-egészségügyi hatóságot, hogy a szélirány kifejezetten az ő országuk irányába mutat. De leírtak már olyan eseteket is, amikor a vízzel több száz kilométert terjedt a kórokozó" – mondta el a rektorhelyettes.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott a csütörtöki Kormányinfón, hogy Szlovákiából érkezett a magyarországi Levélre a fertőzés. Süth Miklós szerint nagy valószínűséggel ez történt, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan frissített térképén azt látni, hogy Kisbajcsról északnyugati irányba indult el a vírus, és utána mintha visszatért volna és felbukkant Levél településen. "Magyarán a vírus oda-vissza tud járni" – mutatott rá a szakember a kórokozó terjedőképességére.

Attól még, hogy a széllel terjed leginkább ez a vírus, a hatósági intézkedéseknek ki kell terjedniük minden fertőzési módra, ezért vezettek be a magyar–szlovák határátkelőkön fertőtlenítést. Komoly szerepe lehet ugyanis a vírus terjedésében a közlekedő járműveknek, embereknek, hiszen például a levéli tehenészetből is a tejet naponta szállították el. Ugyanígy volt a kisbajcsi és a szlovákiai település esetében is, tette hozzzá Süth Miklós. Megjegyezte, hogy a ragályfogó tárgyak közé tartoznak a különféle eszközök, például azok is, amiket az állatorvosok használnak az intézkedéseiknél.

"De legyünk őszinték: bárki, aki ott jön-megy a határ környékén, ha nem megfelelően történik a fertőtlenítés, terjesztheti a vírust" – fogalmazott a szakember.

Süth Miklós csütörtök délelőtt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ülésén vett részt. Mint mondta, ilyenkor nagyon komoly az ijedelem, de most reális is, mert olyan betegségről van szó, amely hatalmas gazdasági kártétellel jár. Csak a most érintett két telep esetében a közvetlen és a közvetett költségek már most sok milliárd forintos tételt jelentenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×