Infostart.hu
eur:
379.52
usd:
323.67
bux:
0
2026. március 2. hétfő Lujza
Euro rescue concept - bank note modified
Nyitókép: freie-kreation/Getty Images

Szakértő: óriási aránytalanságokat kellene orvosolni az uniós források lehívásában

Az Európai Unió költségvetéséből elérhető források felhasználása nehezen átlátható, szükség lenne egy szorosabb kontrollra – mondta a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője. Petri Bernadett szerint a kelet-európai tagállamok nehezen tudják lehívni a közösségi forrásokat.

Az Európai Unió költségvetésének több kockázata is van és a jövőben is erre lehet számítani – hangsúlyozta az InfoRádióban Petri Bernadett, a közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője. Mint mondta, az uniós költségvetésnek a jelenlegi állapotában elsősorban az a kockázata, hogy nem látható jól, hogy az Európai Unió mire használja fel azokat a forrásokat, amiket meghatároz a különböző programokra, hiszen nincsen olyan módszer, mechanizmus, ami ezt ellenőrizhetővé tenné.

„Azt is jól látjuk, hogy mennyi visszaélés van ezekkel a költségvetési forrásokkal, ami azért azt sejteti, hogy szükség lenne valami a fajta ellenőrzésre, mert ebben úgy tűnik, hogy az EU intézményei bármit megtehetnek” – tette hozzá. Ami pedig a jövőt illeti, jól látszik egyfajta központosításra törekvés, direktebb hatalmat akar gyakorolni Brüsszel arra, hogy a pénzeket miként ossza el – vélekedett.

Petri Bernadett kitért az EU által tervezett mintegy 800 milliárd eurós hitelfelvételre is. Szavai alapján ebben a stádiumban a kockázata az, hogy nem lehet látni a hátterét, hogy miből jön a pénz, illetve hogy milyen szintű eladósodással jár. Megismételte: megfontolt döntés akkor születhet a kérdésben, ha nagyobb transzparenciát biztosít az Európai Bizottság, mint korábban a helyreállítási alapnál. „Egy hosszú távú hitelfelvételről van szó, ami több évre összekapcsolja az európai szereplőket, miközben nem látható, hogy milyen feltételei lesznek a visszafizetésnek” – mondta.

A Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az uniós kutatás-fejlesztési támogatások felhasználásán érdemes lenne korrekciókat végrehajtani, ugyanis – bár nem hatalmas pénzösszegről van szó – számos olyan forráskihelyezés van, amely nem a valódi kutatás-fejlesztési célokat szolgálja. Példaként említette a különböző NGO-kezdeményezéseket finanszírozó kihelyezéseket, ahol ideologikus vagy akár jogállamisággal kapcsolatos propagandát terjeszt az Európai Bizottság, ahelyett, hogy a kutatásfejlesztést támogatná.

Petri Bernadett jelezte azt is, hogy a kelet-európai országok nehezebben tudják lehívni a közösségi forrásokat, vagyis földrajzi aránytalanságok tapasztalhatók az elosztás kapcsán. Mint mondta, regionális szempontból vizsgálható, hogy hogyan teljesítenek a régiók a pénzlehívásban; ennek alapján a top 20 EU-régió viszi el a források több mint a felét, és a fennmaradó 230 osztozik a maradékon, tehát jól látszik, hogy mekkora regionális aránytalanságok vannak.

Hozzátette: emellett egy kelet–nyugat megosztottság is tapasztalható, a délnyugati országok sokkal több pénz tudnak lehívni, mint a közép-kelet-európaiak. „Erre lehetne intézkedéseket hozni az Európai Bizottság részéről, például olyan megoldások is rendelkezésre állhatnak, ahol a lehívásban nem annyira jól teljesítő országokat kötelező bevinni a konzorciumba, hiszen ez azt segítené elő, hogy az ő megjelenésük ezáltal nagyobb arányban lenne, mint amilyen az eddigiekben” – magyarázta a miniszteri biztos, kiemelve: mielőbbi lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a keleti és a nyugati tagállamok közötti aránytalanságok csökkenjenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Este lett és reggel, folytatódik az öldöklés Iránban

Este lett és reggel, folytatódik az öldöklés Iránban

Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban légicsapást intézett a Hezbollah síita milícia több libanoni és bejrúti létesítménye ellen, a mentőszolgálat beszámolója szerint legalább tízen életüket vesztették.

Nagy kihívást jelent a Merz-kormánynak, ami most foglalkoztatja a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×