Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka felszólal a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 1-jén. Előtérben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, aki előterjesztőként szólalt fel a vitában.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Egy párt vétót javasolt a NATO-bővítés ügyében az Országgyűlésben

A Ház lefolytatta a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitáját. Időközben a finn parlament megszavazta a csatlakozást.

Előterjesztőként Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a vitán felidézte: tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette.

A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé.

Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit - értékelt az államtitkár.

Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban. Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését.

Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik - mondta, majd kitért az elmúlt időszakban megkezdett magyar haderőfejlesztésre.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szólt arról is, hogy

a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, "vannak viták és ellenérzések",

de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek.

Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát - mutatott rá, hozzátéve: a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.

Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók a kormányfő között azt mondta: ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele. Kijelentette:

Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok.

Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. Kijelentette: a DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli a magyar Országgyűlés is megszavazza azt. Ez a NATO, Finnország és Svédország és Magyarország érdeke is - összegzett.

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése.

Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A "birodalmi elv" ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is - közölte.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla.

Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről "kínos és buta magyarázkodás zajlott" az ügyben - hangzott el.

Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig "szórakozik velük". Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt.

Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke.

Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el.

Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett.

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon.

A Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, "provokációként" tekintenek rá,

míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.

Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással - jelezte. A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban.

Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen - fogalmazott Novák Előd.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.

Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van "szégyenpadon", amely megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, amely megint "szórakozik", amely megint "zsarol", amely megint "hazudozik" - vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal "egy padon ülni" ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? - tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést.

A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is - jelezte Szabó Tímea.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×