Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor évértékelője: "ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit"

2023 lesz a legveszélyesebb év - mondta a miniszterelnök-pártelnök a Várkert bazárban elhangzott évértékelő beszédében. A kormány bevezeti a kedvezményes havi vármegyebérletet (9450 forint) és az országbérletet (18 900 forint). Az infláció szerinte olyan, mint az ugráló tigris.

Immár 25. alkalommal vetett számot az ország helyzetéről, valamint a mögöttünk hagyott évről Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert bazárban.

A jelige: „béke és biztonság”.

Elsőként a törökországi és szíriai földrengés tanulságairól beszélt, szerinte a baj hirtelen jön, de

„a magyarokra mindig lehet számítani, életük kockáztatásával 35 ember életét mentették meg”.

Külön köszöntötte mindazokat, akik a mentők közül az évértékelőn megjelentek, ezt vastaps kísérte.

"Pedig már minden olyan szépen el volt gondolva"

„Választás, háború, energiaválság, infláció – hosszú órákig kellene beszélnem” – kezdett évértékelőjébe a miniszterelnök-pártelnök.

A jövő szempontjából szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy a változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét.

„A 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket” – mondta.

Gyakran eszébe jut a sláger: „Anyám, én nem ilyen lovat akartam.”

„Pedig már minden olyan szépen el volt gondolva, átrágtuk magunkat a szocialista kormányok által itt hagyott romokon, a devizahiteleken, a nyugat előtti hasra esésen, a hálapénzen, a 'jó ez így is' beletörődő igénytelenségén. Kiderült, hogy jobban lehet élni munkából, mint segélyből, hogy a gyerek úgy teher, hogy boldogság. Kezdtük elhinni, hogy lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér” – fejtegette, hozzátéve, 1 millió ember állt munkába az elmúlt 12 évben, és háromszorosára nőtt a magyar gazdaság, keresztény alkotmány lett és újjászervezték a magyar államot.

Választás után

A tavalyi választásra utalva azt mondta, „Gyuri bácsiék begurítottak ide 4 milliárd forintnyi dollárt, hogy legyen mivel lövöldözni, azt hiszem, egy kicsit elkalibrálták”.

Szerinte

a „magyar Frank, a mi Ferink”

épp most próbálja összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat - vont párhuzamot a Volt egyszer egy vadnyugat című filmből.

Orbán Viktor leszögezte, munkából jött össze a negyedik kétharmad is.

„Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy nem elég a sok millió dollár és a pártfogók. Szív kell.”

Jövendölése szerint az ország hamarosan a legjobbak között lesz, sok lesz a gyerek, és ha az oroszlán és a bárány nem is költözik össze, reméli, a baloldal is megérti, ez a hazánk, és nincs másik.

„A világ a vadnyugat felé vette az irányt”

Orbán Viktor kijelentette, a világ a vadnyugat felé vette az irányt, az előttünk álló válság pedig 4-5 év is lehet akár.

A választás után a háború mentén újra kellett gondolni a magyar gazdaságot és a honvédelmet is, de ennek a munkának hamarosan a végére érnek, a célokról nem kell lemondani, csak az eszközökön változtatni.

„Továbbra is barátokat akarunk szerezni, nem ellenségeket, blokkosodás helyett összekapcsolódás”

- húzta alá.

Mint mondta, marad

  • a családpolitika
  • a rezsivédelem
  • a nemzetegyesítés
  • az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása
  • a médiaipar magyar kézben tartása
  • a távközlés visszavétele nemzeti kézbe,

és láthatáron Ferihegy visszavásárlása, „lobog a szélben a szélzsák” – idézett az ismert, Reptér című slágerből.

Bejelentette, hidakat építenek a Dunán, a paksit hamarosan befejezik, a mohácsit megkezdik.

„Erőműrendszereket építünk akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni” – közölte Orbán Viktor.

Majd arról beszélt, minden évben lesznek újabb családsegítő intézkedések is.

A legveszélyesebb év – háború és infláció

I. A HÁBORÚ

A rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte a 2022-es évet Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében, de szerinte 2023 lesz a legveszélyesebb év

a háború és az infláció miatt.

Egyértelműsítette, a háborúból ki kell maradni.

„Megteheti-e egy ország, hogy szövetségeseivel ellentétben a béke pártján áll?” – tette fel a kérdést. Meggyőződése szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes. Az ukrán menekülteket be kell engedni, és szerinte „jól tettük, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását” tettük.

A háború szerinte két szláv nép háborúja, amiből az országnak ezért is kell kimaradnia; Magyarország viszont elismeri Ukrajna jogát a védekezéshez, de Magyarország – Orbán Viktor szerint – nem helyezheti Ukrajna jogait Magyarországéi elé, és „a pénzzel is csínján bánunk” – figyelmeztetett.

Megerősítette: gáz- olaj- vagy energiaipari szankciókat Magyarország nem fog támogatni, hisz kell a kapcsolat a béketárgyalások és a háború befejezése érdekében.

Orbán Viktor szerint Oroszország nem fenyegeti Európa biztonságát, legfeljebb az atomfegyver bevetése révén, de

„az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t”.

Szerinte stratégiai célokban nincs is különbség Brüsszel és Magyarország között, kell egy biztonságos Ukrajna Oroszország és az EU között, a kérdés az, hogy ezt milyen eszközökkel lehet elérni.

Magyarország NATO-tagságát létfontosságúnak nevezte, „beljebb persze könnyebb lenne, Ausztria és Svájc példáját követve eljátszhatnánk a semlegesség gondolatával, de a történelem nem adta meg ezt a luxust nekünk”. Azt azonban nyomatékosította, a NATO védelmi szövetség, nem háborús koalíció, ezért nem támadhat meg együtt egy „harmadik országot”.

Aláhúzta azt is, „brüsszeliták” még nem adták az életüket a háborúban, magyarok már igen, ezért

„több tiszteletet a magyaroknak Brüsszelben, Munkácson, Washingtonban és Kijevben”.

Szerinte Európa a háborúba sodródás perceit éli, valójában már közvetett háborúban is áll Ukrajna finanszírozásával, illetve Oroszország szankcionálásával; mint felidézte, sisakokkal kezdődött, emberéletek kioltására nem alkalmas eszközökkel folytatódott, és már szó van harci repülők szállításáról és úgynevezett békefenntartó egységekről – ezt „holdkórságnak” nevezte.

A megoldás a háborúban az lenne, ami a grúz háború esetében volt, elszigetelték a konfliktust és béke született, de Krím esetében is született egy minszki megállapodás.

Most viszont – mint folytatta – nem ezt az utat választotta Európa, ami újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen, az erős nemzetállamok mellett.

Szerinte a béketáborba már csak Magyarország és a Vatikán tartozik, „a társaságra nem lehet panaszunk”, de sok jóra nem lehet számítani.

„Azt nem ígérem, hogy könnyű lesz, de állni fogjuk a sarat” – mondta Orbán Viktor, aki szerint nem kéne, hogy Amerika egy jóbarát (Goodfriend) és egy présembert (Pressman) követően egy Puccini nevű embert küldjön követnek Magyarországra.

Orbán Viktor ismét kijelentette, Amerikának és Oroszországnak kell egymással tárgyalni a békéért, de addig is nem háborúzni kell éveken át.

„Maradjunk a béke mellett, de a honvédelmi miniszter azért tartsa szárazon a puskaport” – zárta gondolatkörét.

II. AZ INFLÁCIÓ

„A betegség neve szankciós infláció, a vírus neve pedig brüsszeli szankciók” – fogalmazta meg a diagnózist.

Mint mondta, Brüsszel kötötte össze az áram árát a gázéval, ettől szabadultak el az energiaárak, és „közgazdasági egyszeregy”, hogy ez mindennek megdobja az árát, különösen, ha egy állam behozni kényszerül az energiát, „a mamutok zsebre tették a profitot, amit a szankciós infláción keresztül az emberekkel fizettettek meg” – húzta alá.

Az államok szintén károsultak, a pénzt közben viszont költhették volna családtámogatásra, támogatásokra.

„A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart Brüsszelben” – folytatta a Fidesz elnöke.

Most szerinte az a legfontosabb, hogy az inflációt ne tekintsék kivédhetetlen Isten-csapásának.

„Demján Sándortól azt tanultam, hogy válság idején nincs normativitás, bátran be kell avatkozni a gazdaságba” – fejtegette.

Bejelentette, bevezetik a kedvezményes havi vármegyebérletet (9450 forint) és az országbérletet (18 900 forint).

Szerinte

az infláció olyan, mint a tigris, amely ugrál, és nekünk egy töltényünk van:

„bízzanak bennünk, eltaláljuk”, év végére egy számjegyű lesz a pénzromlás üteme.

Pedofilügy - gyermekvédelem

Szót ejtett még arról is egy iskolai ügy kapcsán, hogy a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerekeink védelme szent és sérthetetlen, a felnőtteknek az a dolguk, hogy megvédjék őket. Ennek kapcsán bejelentette, itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének.

„A jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek, de ebben még a legelszántabbakra is szükség lesz.”

A küzdelemben számít minden jóérzésű magyar emberre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Karácsony Gergely az InfoRádió Arénájában: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Nagyot vágnának Ursula von der Leyen 1800 milliárd eurós csomagján, még a tagállamok is lázadoznak

Nagyot vágnának Ursula von der Leyen 1800 milliárd eurós csomagján, még a tagállamok is lázadoznak

Az Európai Unió Tanácsának soros, Írország adta elnöksége közel 160 milliárd euróval faragná le az EU 2028–2034-es költségvetését, amelyről a jövő heti uniós csúcson folytatódnak a viták. A Politico által ismertetett javaslat megkímélné a mezőgazdasági és a regionális fejlesztési forrásokat, a megtakarítás nagy részét viszont a versenyképességi programok és a külső támogatások csökkentése adná. A kompromisszummal egyik tábor sem elégedett, mert a kohézióbarát déli és keleti országok ellenzik a megszorításokat, a takarékosabb költségvetést sürgető tagállamok szerint pedig a terv még mindig túl sokat költene. Az állam- és kormányfők csütörtökön tárgyalnak a javaslatról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×