eur:
393.03
usd:
364.9
bux:
71583.84
2024. július 1. hétfő Annamária, Tihamér
Mécs Imre volt szabaddemokrata, majd szocialista parlamenti képviselő, ’56-os halálraítélt beszédet mond a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján, 2018. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elhunyt Mécs Imre

Az egykori ‘56-os halálraítélt, az SZDSZ alapító tagja, volt parlamenti képviselő 89 éves volt.

Meghalt Mécs Imre. Az 1956-os forradalomban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egykori politikus idén szeptemberben lett volna 90 éves – írja a hvg.hu.

A halálhírt a család tette közzé Mécs Imre Facebook-oldalán: "Fájdalommal tudatjuk, hogy Mécs Imre életének 90. évében, otthonában szerető családja körében ma reggel elhunyt."

Mécs Imre 1933, szeptember 3-án született Budapesten. 1951-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára, ahol 1957-ben abszolutóriumot szerzett. Részt vett az 1956-os forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok maradványainak részvételével szerveztek. 1957 júniusában letartóztatták. 1958. május 22-én „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.

1963-as általános amnesztiával történő szabadulása után három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés sújtotta. Szabadulása után problémákat okozott számára az elhelyezkedés, végül 1963-tól 1974-ig a Híradástechnika Szövetkezet fejlesztőmérnöke lett, de csak 1975-ben szerezhette meg villamosmérnöki oklevelét.

1975-ben kapcsolatba került a szerveződő demokratikus ellenzékkel. 1979-ben aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött vezetői melletti szolidaritási nyilatkozatot. 1983-ban egy volt halálraítélt bajtársa temetésén elmondott beszédéért rendőrhatósági figyelmeztetést kapott, állásából elbocsátották. 1984-től 1989-ig a Duna Kör tagja volt. 1985-ben ellenzéki képviselőjelöltek állítását szorgalmazta a választásokon, és népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében.

1988-ban alapító tagja és szóvivője lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapítója tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak.

1990-ben bejutott az Országgyűlésbe, ahol húsz éven át volt képviselő: 1990–2006 között az SZDSZ, 2006–2010 között pedig az MSZP színeiben.

Az InfoRádió nekrológját alább meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×