Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi Karának új, 200 fő befogadóképességű, digitalizált vizsgaközpontja az avatás napján, 2021. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Mohai Balázs

Háromszoros fizetésemelést követel az ELTE több száz oktatója

Az ELTE-oktatók közös állásfoglalást küldtek az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

„A jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Ráadásul az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné” – áll az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért nevű csoport Facebook-oldalán megjelent közleményben.

Mint írják, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem vezetőitől és a fenntartótól (az ELTE egyike a hat állami felsőoktatási intézménynek), hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (bruttó 277.200 ezer forint) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer forint) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint), míg az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer forint) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.

A 2022 novemberében az ELTE vezetéséhez eljuttatott állásfoglalásra nem kaptak „kézzelfogható, érdemi választ”, ezért „most ismét, immár a nyilvánosság előtt, az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordulunk. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az alapbérek rendezését. Ezt az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani.

A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.

Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen”.

Azt is szükségesnek tartják, hogy az alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított aránya törvényben szerepeljen, emellett a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is követelik.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×