Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi Karának új, 200 fő befogadóképességű, digitalizált vizsgaközpontja az avatás napján, 2021. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Mohai Balázs

Háromszoros fizetésemelést követel az ELTE több száz oktatója

Az ELTE-oktatók közös állásfoglalást küldtek az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

„A jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Ráadásul az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné” – áll az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért nevű csoport Facebook-oldalán megjelent közleményben.

Mint írják, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem vezetőitől és a fenntartótól (az ELTE egyike a hat állami felsőoktatási intézménynek), hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (bruttó 277.200 ezer forint) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer forint) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint), míg az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer forint) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.

A 2022 novemberében az ELTE vezetéséhez eljuttatott állásfoglalásra nem kaptak „kézzelfogható, érdemi választ”, ezért „most ismét, immár a nyilvánosság előtt, az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordulunk. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az alapbérek rendezését. Ezt az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani.

A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.

Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen”.

Azt is szükségesnek tartják, hogy az alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított aránya törvényben szerepeljen, emellett a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is követelik.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×