Infostart.hu
eur:
368.85
usd:
335.47
bux:
143874.19
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay.com

Tóth István György: a válságok sora erősen befolyásolja az emberi sorsokat

A Tárki Társadalomkutatási Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a fiatalabb generációt akár jobban meg is viselhették az elmúlt 15 év egymást követő válságai. Szerinte szükséges lenne kutatni, miért ilyen rossz a társadalmi mobilitás Magyarországon, miközben az egyenlőtlenség nem akkora, mint másutt.

A fiatalabb generációt jobban megviselhették az elmúlt 15 év egymás után következő válsághelyzetei – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója, Tóth István György.

"Ha belegondolunk abba, hogy azok a hazai fiatalok, akik 2005-2007 táján kerültek ki a munkaerőpiacra, mindjárt megkapták a nyakukba a recessziót és a pénzügyi válságot, aztán a migrációs válság vagy érintette őket, vagy nem, és jöttek a Covid-lezárások, majd a háború és annak gazdasági hatásai.

Ezek egy ember életében egymásra rakódnak, és az ő sorsukat ezek az események intenzíven tudják befolyásolni"

– mutatott rá.

Hogy miként lehet például a Covid-lezárások hatását egy társadalmi rétegen belül mérni, arra azt mondta: bizonyos iparágak leállása "tartós sérüléseket okozott", magának az iparágnak, de a szereplőknek is.

"Gondoljunk csak a vendéglátóiparra! A távozó pincérek egy része már nem ment vissza, ezért aztán munkaerőhiány is kialakult. A szórakoztatóiparban ugyanez történt" – mondta, és hozzátette, a Covid-válság "reálgazdasági következményeit" viszonylag gyorsan kiheverte az ország, ám aztán jött a pénzügyi egyensúly megbomlása, "lényegesen hamarabb, mint ahogy a háború kitört volna".

Tóth István György úgy véli, vannak periódusok, amikor lényegesen rosszabb egy ország válságálló képessége, "a 2007-2008-as helyzet ezt jól mutatta, közelebb került az ország a csődhelyzethez", a magyar gazdaság most azonban már válságállóbb.

Nem látja viszont törvényszerűnek, hogy a legrosszabb helyzetben lévőket érinti leghátrányosabban egy válság.

"A 2007-2008-as válság először a nyugdíjalapokat rendítette meg, illetve a pénzügyi szektort, tehát

azok vagyona veszett el vagy csökkent le, akiknek sok megtakarításuk volt.

Utána következett egy olyan fázis, amikor megnőtt a munkanélküliség, de jött egy újabb fázis, egyensúlyba hozták az állami költségvetéseket, meghúzták a nadrágszíjat, az viszont azokat érintette, akik jóléti támogatásokból, szociális segélyekből éltek", erre a fázisra viszont mégis fennállt a törvényszerűség, amely lehet, hogy hosszú távon is igaz.

Tóth István György szerint hosszú távú vizsgálatokat igényel a magyarországi társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás viszonya is.

"Van egy olyan jelenség Magyarországon, hogy ha megnézzük a legutóbbi Forbes-listákon, sokkal több cseh, lengyel, román milliárdos van, mint magyar. A mi milliárdosaink a listák közepén vagy még lejjebb vannak; de ha megnézzük az országon belüli egyenlőtlenségeket, számos balti vagy mediterrán országban lényegesen nagyobbak, mint nálunk. Az ember azt gondolná, hogy van valami összefüggés az egyenlőtlenség nagysága és a társadalmi mobilitás között. A szakirodalom is ezt mondja. Magyarországon mégis azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy nincs extrém egyenlőtlenség, mégis

nagyon alacsony a társadalmi mobilitás."

Ezek a tanulmányok annak erednének a nyomába, hogy vajon mi lehet ennek az oka, megpróbálják sorra venni a gátakat:

  1. iskolarendszer
  2. öröklés (vagyon, lakás)
  3. házasodási szokások

Külön kitért az öröklés kérdésére, hisz nagyjából 30 éve kezdett emberek szélesebb tömege vagyont felhalmozni, az első felhalmozók pedig most kezdik ezeket a vagyonokat átadni; "vagy azért, mert még életükben átadják a gyereküknek, vagy mert meghalnak, és a gyerekek örökölni fognak".

"Mi ezt elkezdtük figyelni, egy tanulmány már erről is szól, Magyarországon a vagyonátadásnak még nincs akkora szerepe, mint más, nyugat-európai országokban, ennek valószínű oka, hogy még nem tartunk abban a biológiai processzusban, de azt gondoljuk, hogy ennek erősödő szerepe lesz" – ecsetelte Tóth István György.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja:

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Amerikai–orosz–kínai elnöki csúcstalálkozó zajlik csütörtökön Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumán. Trump hátországa most nagyon gyenge, Putyiné pedig még inkább, hiszen nem tudja befejezni az ukrajnai háborút, és erősen függ Kínától – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Tisza-kormány: megszüntetik a sztrádakoncessziót, változnak a kórházi várólisták

Tisza-kormány: megszüntetik a sztrádakoncessziót, változnak a kórházi várólisták

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×