eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2021. március 17-én. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelyet a rendes ülésnapot követően tartottak, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A kormány sem képviseltette magát a tanácskozáson, amelyen az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kormányzati kezeléséről vitáztak volna.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Indulhat az uniós pénz – Reagáltak az ellenzéki pártok

Egyetértenek abban, hogy a szóban forgó uniós pénzeknek még meg is kell érkezni.

Jelentős mennyiségű uniós pénz áll a házhoz Magyarországon, miután Brüsszel – illetve az oda akkreditált tagállami nagykövetek hada – megadta a zöld jelzést az EU-s forrásoknak, igaz, a helyreállítási alap és az operatív programokra szánt eurómilliárdoknak nem az egésze érkezik majd, a teljes összegért még tovább kell küzdeni 2023 tavaszáig.

A hírre és az azt követő kormányzati bejelentésekre az ellenzék is reagált már:

DK

A Demokratikus Koalíció szerint "megalázó vereség" ez az Orbán-kormánynak.

"Ami történt, egyértelmű. Soha az EU történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy korrupt kormány miatt eurómilliárdokat nem fizetnek ki. Az Európai Unió most is tette a dolgát: megvédte a magyaroknak járó pénzt attól, hogy Orbán ellopja" - olvasható Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök Facebook-posztjában.

Az ügyben Román Sándor, a párt politikusa videoüzenetet is közzétett.

Momentum

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc szerint – mint a Facebookra kiposztolta – egyedül Orbán Viktort terheli a felelősség azért, hogy túl későn és túl kevés forrás érkezik az unióból Magyarországra. Rámutatott: szerinte 2600 milliárd forintba kerül Magyarországnak Orbán Viktor ebbéli ténykedése.

"Ugyanakkor tisztázzuk, a hírek szerint a pénzt csak elvben ítélte oda az EU a kormánynak, nehogy teljesen lemaradjon róla az ország. Ténylegesen utalni azonban csak akkor fognak, ha a Fidesz elkezdi végre leépíteni azt a korrupciós hálózatot, amit létrehozott" - teszi hozzá.

Szavaihoz Donáth Anna EP-képviselő a párt részéről azt tette hozzá, hogy az EU-nak sem volt érdeke, hogy elvegye a pénzeket Magyarországtól, csak az, hogy azt szabályosan használja fel.

Képviselőtársa, Cseh Katalin pedig arra mutat rá, Orbán Viktor "aprópénzért bedobta vétókártyáit".

MSZP

A Magyar Szocialista Párt részéről a frakcióvezető Tóth Bertalan reagált elsőként – közleményben –, szerinte a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el.

"Orbánéknak még sokat kell dolgozniuk, hogy valamit jóvátegyenek az elmúlt 12 év hibáiból, és megindulhasson a kifizetési feltételekhez kötött ezermilliárdok folyósítása. Külön figyelmet érdemel majd az a különleges jogrend, amivel az Orbán-kormány és a Fidesz kénye-kedve szerint térhet el rendeletekkel az elfogadott törvényi szabályoktól! El kell kerülni, hogy Orbánék a jogállamisági eljárás lezárásával kapcsolatos megállapodásokat ilyen módon kijátszhassák."

Jobbik

A Jobbik is úgy látja, hogy ezeknek a pénzeknek még meg is kell érkezniük, addig nincs mit ünnepelni.

A párt továbbá felhívja a figyelmet arra, amilyen árat fizetett a kormány ezért: megszavazta Ukrajna hitel formájában történő támogatását, valamint a globális minimumadót is – erről Gulyás Gergely kedd reggel már elmondta: nem jár adóemeléssel, csak néhány nagyvállalati szereplőt érint ez a változás.

Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője úgy látja, Brüsszel már megállította Orbán Viktort, most "rajtuk a sor".

LMP

Az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté szintén videóval jelentkezett:

"Magyarországnak az uniós támogatások járnak. (...) Ezzel a megállapodással ismét a multinacionális nagyvállalatok nyertek, Magyarországon mindenképpen. Klasszikus kompromisszum született, aminek a nagytőke örülhet. Megmarad az adóparadicsomi állapot, hogy a nagyvállalatok alacsonyan adóznak, az alkalmazott munkaerőt nem fizetik meg rendesen, úgy, ahogy egy osztrákot, egy németet vagy egy franciát, és még a környezetvédelmi szabályokat sem kell betartaniuk."

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×