Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2021. március 17-én. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelyet a rendes ülésnapot követően tartottak, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A kormány sem képviseltette magát a tanácskozáson, amelyen az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kormányzati kezeléséről vitáztak volna.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Indulhat az uniós pénz – Reagáltak az ellenzéki pártok

Egyetértenek abban, hogy a szóban forgó uniós pénzeknek még meg is kell érkezni.

Jelentős mennyiségű uniós pénz áll a házhoz Magyarországon, miután Brüsszel – illetve az oda akkreditált tagállami nagykövetek hada – megadta a zöld jelzést az EU-s forrásoknak, igaz, a helyreállítási alap és az operatív programokra szánt eurómilliárdoknak nem az egésze érkezik majd, a teljes összegért még tovább kell küzdeni 2023 tavaszáig.

A hírre és az azt követő kormányzati bejelentésekre az ellenzék is reagált már:

DK

A Demokratikus Koalíció szerint "megalázó vereség" ez az Orbán-kormánynak.

"Ami történt, egyértelmű. Soha az EU történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy korrupt kormány miatt eurómilliárdokat nem fizetnek ki. Az Európai Unió most is tette a dolgát: megvédte a magyaroknak járó pénzt attól, hogy Orbán ellopja" - olvasható Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök Facebook-posztjában.

Az ügyben Román Sándor, a párt politikusa videoüzenetet is közzétett.

Momentum

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc szerint – mint a Facebookra kiposztolta – egyedül Orbán Viktort terheli a felelősség azért, hogy túl későn és túl kevés forrás érkezik az unióból Magyarországra. Rámutatott: szerinte 2600 milliárd forintba kerül Magyarországnak Orbán Viktor ebbéli ténykedése.

"Ugyanakkor tisztázzuk, a hírek szerint a pénzt csak elvben ítélte oda az EU a kormánynak, nehogy teljesen lemaradjon róla az ország. Ténylegesen utalni azonban csak akkor fognak, ha a Fidesz elkezdi végre leépíteni azt a korrupciós hálózatot, amit létrehozott" - teszi hozzá.

Szavaihoz Donáth Anna EP-képviselő a párt részéről azt tette hozzá, hogy az EU-nak sem volt érdeke, hogy elvegye a pénzeket Magyarországtól, csak az, hogy azt szabályosan használja fel.

Képviselőtársa, Cseh Katalin pedig arra mutat rá, Orbán Viktor "aprópénzért bedobta vétókártyáit".

MSZP

A Magyar Szocialista Párt részéről a frakcióvezető Tóth Bertalan reagált elsőként – közleményben –, szerinte a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el.

"Orbánéknak még sokat kell dolgozniuk, hogy valamit jóvátegyenek az elmúlt 12 év hibáiból, és megindulhasson a kifizetési feltételekhez kötött ezermilliárdok folyósítása. Külön figyelmet érdemel majd az a különleges jogrend, amivel az Orbán-kormány és a Fidesz kénye-kedve szerint térhet el rendeletekkel az elfogadott törvényi szabályoktól! El kell kerülni, hogy Orbánék a jogállamisági eljárás lezárásával kapcsolatos megállapodásokat ilyen módon kijátszhassák."

Jobbik

A Jobbik is úgy látja, hogy ezeknek a pénzeknek még meg is kell érkezniük, addig nincs mit ünnepelni.

A párt továbbá felhívja a figyelmet arra, amilyen árat fizetett a kormány ezért: megszavazta Ukrajna hitel formájában történő támogatását, valamint a globális minimumadót is – erről Gulyás Gergely kedd reggel már elmondta: nem jár adóemeléssel, csak néhány nagyvállalati szereplőt érint ez a változás.

Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője úgy látja, Brüsszel már megállította Orbán Viktort, most "rajtuk a sor".

LMP

Az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté szintén videóval jelentkezett:

"Magyarországnak az uniós támogatások járnak. (...) Ezzel a megállapodással ismét a multinacionális nagyvállalatok nyertek, Magyarországon mindenképpen. Klasszikus kompromisszum született, aminek a nagytőke örülhet. Megmarad az adóparadicsomi állapot, hogy a nagyvállalatok alacsonyan adóznak, az alkalmazott munkaerőt nem fizetik meg rendesen, úgy, ahogy egy osztrákot, egy németet vagy egy franciát, és még a környezetvédelmi szabályokat sem kell betartaniuk."

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×