Gálik Zoltán a megállapodást illetően úgy fogalmazott, nagy diplomáciai áttörést hozott a hétfői nagyköveti értekezlet, ami a későbbi miniszteri döntést hivatott előszíteni, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban óriási vita alakult ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Egy nagy kompromisszumot sikerült elérni, aminek köszönhetően hozzáférhetővé válnak a kohéziós források, valamint a helyreállítási alap forrásai – ami a koronavírus-válság kezelésére jött létre –, cserébe Magyaroszág hozzájárul ahhoz, hogy az Ukrajnának biztosítandó – nagyjából 18 milliárd eurós – hitel és a globális minimáladó kérdésében haladhasson a jogalkotás az Európai Unióban – tette hozzá a Corvinus docense.

Az első információk szerint Brüsszel ugyan vissza fog tartani pénzeket, de kevesebbet: a felzárkóztatási és kohéziós alapok esetében

a felfüggesztett források mértékét az előzetesen gondolt közel 7,5 milliárd euróról 6,3 millió euróra fogják csökkenteni

– ismertette Gálik Zoltán, kiemelve: bizonyos reformok végrehajtása esetén – amelyek teljesülését a Bizottság folyamatosan monitorozni fogja a következő években – minden forrás kifizethetővé válhat.

Ami a helyreállítási alapot illeti, itt körülbelül 5,1 milliárd euró a tét, amiből december 31-étől rögtön elérhetővé válik 4,6 milliárd euró,

de ezek lehívásához 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie Magyarországnak – magyarázta a szakértő.

Mint ismert, a magyar kormány két ügyben helyezett kilátásba vétót: egyrészt az Ukrajnának adandó segély kérdésében, amit hitelből fedezne Brüsszel, másrészt a globális minimumadó ügyében. Utóbbival kapcsolatban Gálik Zoltán megjegyezte, bár egyelőre nincs végleges megállapodás, nagyon úgy fest, hogy amit a hétfői nagyköveti értekezlet elfogadott, az fog a pénzügyminiszterek elé kerülni. Ez alapján a magyar iparűzési adó (hipa) beleszámíthat a globális minimumadóba, és így a 9 százalékos társasági adókulcsot (tao) nem kellene megemelni a 15 százalékos effektív adókulcsra.

Az Ukrajnának fizetendő ügyben pedig a 2023-as évre szánt egy 18 milliárd eurós hitelt végül el tudtuk fogadni, ami azt jelenti, hogy a tőkepiacokról fog az Európai Unió beszerezni pénzt és ezeket fogja majd folyósítani Ukrajna számára – tette hozzá.