Az unió hétéves költségvetéséből Magyarországnak járó pénzek egy részét, három operatív program, az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési 65 százalékának befagyasztását ajánlja az Európai Bizottság a tagországoknak – közölte a bizottság a biztosi kollégium ülése után. Ugyanakkor a testület jóváhagyta Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a helyreállítási alap pénzeihez.

A döntés indokolásáról Navracsics Tibor az InfoRádióban úgy nyilatkozott, hogy ez a szeptember közepén nyilvánosságra hozott bizottsági javaslat változatlan megismétlése. Akkor az volt az indokolás, hogy ebben a három operatív programban a legmagasabb a közbeszerzések aránya, és mivel a bizottsági észrevételek jó része a jogállamisági feltételességi eljárásban is a közbeszerzési eljárásokra vonatkozott, illetve a magyar kormány vállalásainak jelentős részét is ezen a területen hajtja végre, ezért óvatosságból ezt függesztette fel.

Az arányt a miniszter szerint az határozta meg, hogy nagyjából ez az az összeg, amelynek a hátralévő részét ellenőrizni tudják.

Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte, a bizottság az értékelésében elismeri, hogy szeptember óta óriásit lépett előre Magyarország. Navracsics Tibor szerint

természetes, hogy az EB fenntartja ezt a 65 százalékot, de jobban örült volna, ha az arány alacsonyabb lett volna,

mert ez a menetrend, amit az Európai Bizottsággal elfogadtak a vállalások végrehajtására, jócskán tartalmaz még olyan teljesítési határidőt, amely még nem telt el. Példaként említette, hogy a jövő héten fogja az Országgyűlés elfogadni a következő jogalkotási csomagot, amely szintén kezeli az észrevételek egy részét, vagy december közepén alakul meg az antikorrupciós munkacsoport. "Van számos olyan határidő, amely még él, ilyen értelemben a bizottság mondhatja azt, hogy nem teljesítettük teljes egészében még a menetrendet" – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mikor születhet végleges döntés a pénzekről, a politikus úgy nyilatkozott, a bizottsági álláspont szerint ha az utolsó határidő lejár – ez pedig a menetrend szerint március vége –, akkor újra értékelik a teljesítést. "Én abban bízom, hogy folyamatosan fogjuk értékelni a teljesítést, éppen azért, hogy a félreértéseket elkerüljük, és akkor

a tavasz folyamán száz százalékban elérhetők lehetnek az uniós források"

– mondta Navracsics Tibor.

A menetrend szerint még hátralevő vállalások között említette az antikorrupciós munkacsoport felállítását, vagy azt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos tárgyalások eredményeit át kell vezetni a törvényhozáson, és ez átnyúlik a tavaszi ülésszakra, mert a kétharmados törvények módosítása alaposabb előkészítést és lassabb törvényhozási folyamatot követel meg. "Az alapvető dolgokat elvégeztük már, de akad még néhány feladat, amit meg kell oldani" – mondta.

"Teljesen biztosra semmit sem lehet mondani, de én nagyon-nagyon bízom benne, hogy megkapjuk a nekünk járó pénzeket" – jelentette ki Navracsics Tibor.

Az Európai Bizottság mostani javaslata alapján a tanács december közepén, várhatóan december 12-én hozhat döntést a nemzeti újjáépítési tervről. Ha ezt elfogadja a tanács, akkor ez azt jelenti, hogy megnyílik 2500 milliárd forintnyi összeg az újjáépítési alapból – magyarázta a miniszter.

A kohéziós forrásoknál 2027 végéig összesen 10 000 milliárd forintról tárgyalnak, ebben él a három három operatív program 65 százalékának a felfüggesztése, de ha aláírják a partnerségi megállapodást, akkor itt is megnyílhatnak a pénzcsapok.

"Én abban bízom, hogy január 1-jétől már jöhetnek az uniós források,

aztán onnantól a bizottság belső pénzügyi-utalási folyamataitól függ, hogy ténylegesen mikor érkezik meg ez a pénz" – közölte Navracsics Tibor. Hozzátette, ez azért elméleti jelentőségű kérdés, mert a magyar költségvetés már ma is finanszíroz számos programot.

A helyreállítási alap részeként lehetőség van egy kedvezményes hitel igénybe vételére is, de a miniszter jelezte, ebben a kérdésben 2023 nyaráig kell a kormánynak döntést hozni, és várni is fog addig, mert a mindenkori nemzetközi gazdasági környezet függvényében akar határozni arról, hogy az egyébként rendkívül kedvező kamatozású hitelt igénybe veszi-e Magyarország. "Meglehetősen kiszámíthatatlan ma a nemzetközi környezet, úgyhogy

itt még élnénk a gondolkodási idő lehetőségével"

– mondta.

A helyreállítási alapból érkező források nagy része, csaknem a fele az úgynevezett zöld átmenetet szolgálná, olyan energiaügyi beruházásokat, amelynek egyrészt a célja a diverzifikáció, azaz Magyarország egyoldalú energiafüggésének az oldása, másrészt pedig az új energiák bevezetése és az infrastruktúra alkalmassá tétele ezeknek hasznosítására. A források közel egyharmada pedig a digitális átmenetre menne, azaz olyan nagy országos projektekre, amelyek a digitalizációt szolgálják – tudtuk meg Navracsics Tibortól.