Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Emmanuel Macron francia elnök (b) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Prőhle Gergely: Németországnak érdeke, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz

Ügyes magyar diplomácia és uniós tárgyalási taktika a francia–német viszony repedéseit nagyon jól ki tudja használni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.

A kétoldalú kapcsolatok minőségén múlik az, hogy ki miként szavaz az Európai Unió Tanácsában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Példaként említette, hogy az atomenergia zölddé nyilvánítása ügyében Emmanuel Macron francia elnök megtalálta a V4-eket, de az orosz energiakitettség most Németországot sodorta sajátos módon hasonló helyzetbe, mint amiben Magyarország van.

Ugyanakkor a francia–német kapcsolat éppen mélyponton van, de a szakértő szerint ez a vita valahol mindig arról szól, hogy ki mondja meg, hogy Európában mi történjék. Arra emlékeztetett, hogy tavaly egy prágai beszédében Olaf Scholz kimondta, hogy Európa súlypontja keletre tolódott, és innentől kezdve ez a viszony meglehetősen ellentmondásossá kezdett válni.

"Németországnak a közép-európai államok természetes szövetségesei a befektetési és kereskedelempolitikai számok alapján is, és az ukrajnai háború tovább élezte ezt a helyzetet" – mondta Prőhle Gergely. Úgy véli, Németország kénytelen volt kilépni a pacifista szerepéből, százmilliárd eurós hadseregfejlesztésről döntöttek, ez önmagában egy olyan lépés, ami a II. világháborút követően egyedülálló. De egyedülálló szerinte az is, hogy bizonyos hadászati beszerzéseket nem európai forrásból akarnak megtenni, amit viszont a franciák nem néznek jó szemmel.

Érdekes üzenetnek tartja, hogy Olaf Scholz – noha volt egy olyan ötlet, hogy Emmanuel Macronnal utazzon közösen Kínába –, mégis egyedül, egy nagy német delegációval repült oda közvetlenül Hszi Csin-ping harmadszori megválasztása után. "Ezek a problémák felhalmozódtak az elmúlt hónapokban, és ennek az az eredménye, hogy

a francia–német együttműködés jelen pillanatban recseg-ropog"

– jelentette ki Prőhle Gergely.

Ez szerinte meglátszik az uniós döntéshozatalban, és egy ügyes magyar diplomácia és uniós tárgyalási taktika ezeket a repedéseket nagyon jól ki tudja használni, hiszen különböző érdekek mentén Magyarországot ezekben a vitákban pozicionálni lehet. Példaként hozta fel, hogy a magyar hadiipari fejlesztés jelentős mértékben német eszközökkel történik, vagy nemrég jelentették be a BMW újabb debreceni fejlesztését.

"Ez abba az irányba mutat, hogy Németországnak érdeke az, hogy Magyarország az európai uniós forrásokhoz is hozzájusson"

– tette hozzá.

Az együttműködés másik területeként a paksi bővítést említette a szakértő. A beruházásról most született egy fontos európai bírósági döntés, amely jóváhagyta a paksi bővítés állami támogatásáról szóló uniós döntést, noha ezt Ausztria támadta. "Ez jelentős német segítséggel és lobbimunkával történt, úgyhogy itt Németország és Magyarország gazdasági érdekei olyannyira egy irányba mutatnak, hogy ez bizonyos politikai kritikus hangokat is kicsit zárójelbe tesz" – mondta Prőhle Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×