Infostart.hu
eur:
386.73
usd:
330.17
bux:
109826.84
2025. december 19. péntek Viola
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart a klímabarát települések szövetségével folytatott egyeztetéséről Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. szeptember 5-én. A kormány egyértelműen elkötelezett amellett, hogy Budapest, Miskolc és Pécs a lehetőségekhez képest sikeresen tudja előkészíteni a klímasemlegessége érdekében tett vállalásait.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Navracsics Tibor: 1200 milliárd a pedagógusok béremelésére, ennek fele lenne uniós pénz

A területfejlesztési miniszter egy tízes skálán 7-8-as bizalmi indexet adott az Európai Bizottság és a kormány kapcsolatának, és jó hírnek nevezte, ha november 22-én már dönt az EB a Magyarország ellen folyó jogállamisági mechanizmusról. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy politikailag nem lát kivetnivalót abban, hogy a pedagógus-szakszervezetek Brüsszelbe mennek tárgyalni.

Navracsics Tibor elmondása szerint a szerdai kormányülésen várhatóan döntés születik az új élelmiszerársapkákról. A tárcavezető erről az ATV műsorában beszélt.

A miniszter úgy fogalmazott: minden kormányülés elején áttekintik az inflációs helyzetet, és többször szóba került már az árplafon kérdése, miszerint maximalizálni kellene egyes termékek árát, amik itthon is előállíthatók és nagy mértékben hozzájárulnak az infláció növekedéséhez.

Arra a felvetésre, hogy a tojás kaphat-e ársapkát, jelezte: nem ő az előterjesztő, „azok a kollégái fognak erről dönteni, akik ehhez jobban értenek. Meglátjuk” – zárta rövidre a kérdést.

Jogállamisági mechanizmus

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, a Bloomberg értesülései szerint november 22-én dönthet az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusról. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban azt mondta, amennyiben ez igaz, az egy jó hír. Mindenesetre abban bízik, hogy menetrend szerint tudnak haladni, és az év végre meglesznek azok a megállapodások, amik ahhoz szükségesek, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós pénzekhez.

A tárcavezető elképzelhetőnek tartja, hogy a Magyarországgal szemben támasztott feltételeken módosíthat Brüsszel, de ez „belefér az időbe”. Szerinte inkább olyan politikai pontokról lehet szó, amiket az Európai Bizottság fel akar mutatni az Európai Parlamentnek, hogy „íme, ezt is elértük Magyarországgal szemben”. Hozzátette: mindenben meg lehet állapodni, ha észszerű kompromisszumról van szó.

Pedagógusok béremelése

Navracsics Tibor a műsorban azt is megerősítette, hogy egyfajta társfinanszírozási rendszerben gondolkodnak, amiben az Európai Bizottság partner. Bár még nem zárták le a tárgyalásokat, elmondása alapján helytállóak azok az értesülések, miszerint

nagyjából 1200 milliárd forintot szánnának a pedagógusok béremelésére, amiből 630-650 milliárd származna uniós forrásból.

Így lenne 2025-re a diplomás bérnek a 80 százaléka a fizetésük.

A politikus emlékeztetett, a kormánynak van egy vállalása, az évenkénti 10 százalékos pedagógus-béremelés, ami még a nagy inflációs időszak előttről származik, és van egy másik, ez az EB-vel való együttműködés, ami a helyreállítási alapból és most már jórészt az operatív programokból finanszírozott, az oktatási rendszer reformját célzó projekt lenne, amit a Bizottság támogat, ebben lenne a béremelés is.

Azt is megjegyezte, hogy mindezt jelenleg a magyar költségvetésből nem lehetne megvalósítani, és ezt a bizottság is látja.

„A pedagógusok keresetén emelni kell, és a pálya presztízsén is javítani kell, de ma nincsen erre anyagi erőnk”

– hangsúlyozta.

Bizalmi index: hetes-nyolcas

Arra a kérdésre, hogy egy tízes skálán hová tenné a bizalmi indexet, hogy a bizottság valóban elhiszi-e, hogy a kormány a 17 vállalással nem próbálja megtéveszteni őket, azt mondta: egy hetes-nyolcas körül vannak, bár szerinte vannak fenntartások.

A legkritikusabb pontnak az Integritási Hatóságot nevezte.

Szerinte az indulás jó volt, sokan azt gondolták az ellenzéki médiában, hogy ez csak egy „paraván”, de ma már látszik, hogy egy valóban független intézmény esélye áll fenn. Úgy gondolja, november 19. döntő fontosságú lesz, hogy sikerül-e egy olyan független intézményt elindítani, ami Brüsszel és Budapest számára is bizalmat ébreszt. Szerinte ez a hazai politikai élet bizalmi szempontjából is fontos lesz.

Végül arra a hírre, hogy a pedagógus-szakszervezetek elindultak Brüsszelbe diákszervezetek képviselőivel, hogy tárgyaljanak az Európai Bizottság tagjaival, úgy reagált: ebben nincs politikailag kivetnivaló, ha felnőtt emberekről, egyetemistákról van szó, akkor ez rendben van, de ha gyerekeket, középiskolásokat visznek ki tüntetésekre, azzal szemben fenntartásai vannak, akármelyik oldal is teszi ezt, hiszen ők még más helyzetben vannak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója: ez a csúcs egy haditanács volt

Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója: ez a csúcs egy haditanács volt

A péntek hajnalba nyúló csütörtöki brüsszeli EU-csúcsot követően a miniszterelnök némi alvás után állt az újságírók hadának rendelkezésére. Beszámolt róla, az EU-csúcs haditanács volt, a hozzászólások 90 százaléka arról szólt, hogyan győzzük le Oroszországot. Beszélt a belgák harcáról, egy nagy nyugat-európai tévhitről a hétköznapi emberek fejében, és arról, hogy az uniós országok hogyan adnak hitelt Ukrajnának – az európai emberek fizetni fognak, a miniszterelnök szerint ez a téma elemi erővel fog feltörni Nyugat-Európában. A miniszterelnök szerint ugyanazon a rendkívül veszélyes pályán vagyunk, mint annak idején az I. világháború előtt. Szerinte a végóráit éljük az Európai Uniónak, Ukrajna pedig egy stratégiai vereségben van.

Jövőre is a csehek védik a szlovák légteret

Csehország a jövő évben is részt vesz a szlovák légtér védelmében. Erről Jaromír Zůna új cseh védelmi miniszter és szlovák kollégája, Robert Kaliňák csütörtöki telefonos egyeztetésükön állapodott meg.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Bejglit boltból pár száz forintért? A minőségi változatot 3500 forintnál olcsóbban nem lehet kihozni

Bejglit boltból pár száz forintért? A minőségi változatot 3500 forintnál olcsóbban nem lehet kihozni

Nem érdemes a karácsonyi sütemények, főleg a bejgli árán spórolni, mert garantáltan csalódás lesz a vége, állítja Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Elmondta: minimum 3500 forint most egy minőségi, valóban kézműves és hagyományos módon készített 500 grammos bejgli ára. Nagy átlagban pedig 4-5000 forint között mozog az áruk. A szaloncukrok és egyéb karácsonyi édességek megvásárlásával együtt a magyar családok átlagban 20 ezer forintot költenek az édes finomságokra az ünnepi időszakban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×