eur:
413.99
usd:
396.71
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Veronika, az Etyeki Állatvédő Egyesület menhelyén élő, örökbefogadható kutya 2021. április 19-én. Ezen a napon a menhely területén tartott sajtótájékoztatón meghirdették a Magyar falu program felelős állattartást elősegítő ivartalanítási programját. Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására falvak önkormányzatai számára.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Állatvédelem: katasztrofális helyzetben vannak a hazai menhelyek

Az emelkedő árak mellett csökkenhet a civilek adakozókedve, ami már a fennmaradásukat is veszélyezteti. A menhelyek jelenleg 400 százalékon vannak, akad, ahol már a szociális helyiségben is mentett állatokat kellett elhelyezni. Közben az elmúlt hónapokban tömegesen dobják ki állataikat az emberek.

Jelen pillanatban nincs konkrét olyan információ, hogy emiatt menhelynek be kellett zárnia Magyarországon. Ugyanakkor semmiben nem különbözik egy háztartástól. Ugyanaz a szituáció lesz akár az árammal, akár gázzal – mondta az InfoRádiónak Szilágyi Attila Balázs, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének szóvivője.

"Én azt gondolom, hogy pontosan ugyanolyan rossz élethelyzet volt eddig is, tehát a számláikat ugyanúgy nagyon nehezen tudták kifizetni. Most viszont konkrétan ugyanaz lesz, hogy a számláikat alig tudják kifizetni, csak most rá egy héttel vagy két hónappal később,

ahogy megérkezik az egyik számla, likviditási probléma fog kialakulni"

– mondta Szilágyi Attila Balázs. Szerinte emiatt bezárhatnak menhelyek, de nem tudják elképzelni, ez hogyan működik, hiszen a menhelyen lévő állatokat a civil szféra gyűjtötte össze. Az ebrendészeti telephely nem rendelkezik akkora befogadóhellyel, ahova akár 30-40-50 vagy kétszáz kutyát be lehet tenni.

"Tehát ilyen értelemben véve kimondani azt konkrétan, hogy bezár- e vagy sem: igen, mert nem tud fogadni, de hogy azokkal az állatokkal mi lesz, vagy hova kerülnek, erről fogalmuk sincsen. Nem tudunk egyszerűen képek elképzelni, hogy ki az, aki ezeket az állatokat föl fogja venni és átviszi magához egy másik menhelyre, ahol ugyanez a probléma" – fogalmazott.

A támogatók fokozottabb hozzájárulására is számít az a réteg, amely csak civil támogatásból igyekszik fenntartani magát, azonban ez egy szűkebb állatvédelmi vonal. A kiadások most mindenkit jobban megterhelnek, ezért az anyagi hozzájárulásra ők kevésbé számíthatnak.

Szilágyi Attila Balázs szerint az általánoshoz állatvédelmi vonalon a legnagyobb a probléma. Mint mondta, "az egyszerű ember az még inkább adni képes", viszont pont őket érinti leginkább az adni képesség hiánya. Az adó 1 százalékából való támogatás sem konstans, ha megszűnik a támogató munkahelye, így ezen a téren is számítanak visszaesésre.

Viszont az átlagos forma, miszerint utalnak 5-10 ezer forintot, az "rendkívüli erővel fog csökkenni".

A Magyar Állatvédők Országos Szervezetének szóvivője kiemelte: nem kenyere riogató szavakat használni, de katasztrófa a helyzet, ami egyik pillanatról a másikra boríthatja rendszert.

"Amiket elmondtam, azt adjuk össze. Helyezzük rá súlyként egy menhelyre, és mondjuk azt, hogy bezár. Az a menhely x állatot át kényszerül adni –, ha egyáltalán van fogadó szervezet. Tehát automatikusan generálva jön létre a következő probléma, holott ő maga ugyanúgy küszködik azzal a problémával. Úgyhogy nem rizikós, hanem katasztrofális" – összegezte a helyzetet Szilágyi Attila Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×