eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Robert Ragnar Spano, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke (az előtérben), Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Heiko Maas német külügyminiszter, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter, az ET főtitkára és Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke (b-j) az ET Miniszteri Bizottságának 131. találkozóján a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt

Tóth Norbert: a Magyarországgal szembeni PACE-vizsgálat politikai stigma

Teljes körű eljárás alá vonja Magyarországot az Európa Tanács, a testület szerint ugyanis továbbra sem oldódott meg a demokráciát és jogállamiságot érintő problémák nagy része.

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docens először is arról beszélt az InfoRádióban, hogy az Európa Tanács nem összekeverendő az Európai Unióval, az előbbinek jóval több tagállama van. Az ET-t 1949-ben hozták létre, hogy Európában a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia érvényesülését biztosítsa. A 46 tagállam közül jelenleg 11 országot monitoroznak az iménti három cél szempontjából.

Abban az értelemben nem volt váratlan a lépésük, hogy a jelentéslevők, akik most beterjesztették a javaslatot a teljes ellenőrzésre, nyáron Magyarországon jártak, és lehetett sejteni, hogy a korábbi "megfigyelői helyzetünkből" átkerülhetünk ebbe a "teljes megfigyelést" jelentő kategóriába.

Ez a fenyegetés 2013 óta ott lebeg Magyarország felett.

Az Európa Tanács most olyan országok közé sorolta Magyarországot, mint Örményország, Azerbajdzsán, Albánia.

A teljes körű ellenőrzés azt jelenti, hogy ennek a parlamenti közgyűlésnek van erre szakosodott bizottsága, a monitoring bizottság és minden országgal kapcsolatban vannak jelentést tevő párok, akik beszélnek az adott ország politikusaival, civil szervezeteivel, hatóságaival.

Négy sarkalatos kérdés problémás

Elsőként a választások kérdését említették meg - mondta Tóth Norbert. Ezen belül is azt, hogy nem elég átlátható a kampányfinanszírozás, illetve problémásnak látják, hogy a 106 egyéni választókerületben legalább 71-ben jelöltet kell állítani az országos listához. Ezt csökkenteni javasolják. (2020 óta nem elég 27 egyéni választókerület is elég volt.)

Az igazságszolgáltatás területén úgy vélik, az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ET szerint túlhatalma van. Kérik, hogy a bírók önkormányzati szervének, az Országos Bírósági Tanácsnak a szerepét növeljék meg az OBH-elnök hatalmával szemben.

Jogállamiság: választási és közigazgatási ügyekben véleményük szerint nem független és pártatlan a magyar igazságszolgáltatás.

A média területén az állami reklámköltések helyzetét emelik ki, ami szerintük nem átlátható. Külön szólnak a KESMA-ról, amely egy médiakoncentráció, és ezt nem tartják megfelelőnek.

Következmények

Amennyiben kedvező elmozdulást látnak a fenti témákban, visszasorolhatják Magyarországot a korábbi kategóriába.

Ha továbbra is negatív véleménye van, az Európa Tanács politikai eszközöket vethet be: napirenden tartja Magyarország témáját, tárgyal róla. Ám igazi retorzióval nem tudnak élni. Sokkal inkább egy

politikai szégyenpadnak mondható,

amelynek azonban jogi következményei nincsenek - igazított el az NKE docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×