Simon Gergely elmondása szerint a Budapest III. kerületében található volt Óbudai Gázgyár területén köztudott, hogy jelentős mennyiségű szennyezést tartalmaz a talaj, illetve a talajvíz, ami a Duna alacsony vízállásakor jól látható módon beleforog a folyóba.
A szakember megjegyezte, négy évvel ezelőtt, hasonlóan alacsony vízállásnál a Greenpeace Magyarország igen sok kicsorgó – egyébként meglehetősen orrfacsaró szagot árasztó – egészségkárosító, mérgező vegyületet mért. Például a rákkockázatú naftalinok koncentrációja 400 mikrogramm/liter volt, ami kétszázszoros határérték-túllépést jelent, bizonyos policiklusos aromás szén-hidrogén-vegyületek esetében pedig a háromezerszeresét mérték a talajvízre megadott határértéknek. De a szintén rákkeltő benzolból és arzénból is komoly túllépést tapasztaltak – sorolta a környezetvédő szervezet munkatársa, aki szerint
a szennyezés „gazdája” a Nemzeti Közművek (ma MVM Next), korábban Gázművek, tehát nekik kellene gondoskodniuk a terület kármentesítéséről, amire 1995-ben egy fővárosi határozatban kötelezve is lettek.
A szennyezés a közvetlen helyszínen egészségkárosító lehet az ott tartózkodókra – intett óva Simon Gergely, jelezve: a szerdai napon, amikor a helyszínen tájékozódtak, számos sportolót, kajakost, kenust láttak a vízen, mások a kutyájukat sétáltatták, fürdették, a szemközti Hajógyári-szigeten pedig fürdőzők is voltak.
Azt, hogy az ivóvízbázist mennyiben károsíthatja a szennyezés, a hatóságtól korábban csak annyi választ kaptak, hogy a Duna nagy vízhozama miatt az kellőképp felhígul.
A környezetvédő szervezet regionális vegyianyag-szakértője megjegyezte, maga a parti szűrés nagyon alacsony vízállásnál kevésbé hatékony, így a különféle szennyezők könnyebben bejuthatnak az ivóvízbe. Simon Gergely nem állítja, hogy ilyenről szó lenne, de azt biztosra veszi, hogy a befolyó mérgező anyagok terhelik a Dunát, miközben több évtizede van arról hatósági döntés, hogy meg kell szüntetni a szennyezést.
„Valamilyen szinten mégiscsak elképesztő, hogy egy állami tulajdonú cégen nem tudja az állami hatóság végrehajtatni az akaratát”
– fogalmazott.
A Greenpeace Magyarország a szennyezés miatt több alakalommal is a környezetvédelmi hatósághoz fordult, ahol rendre jelezték: folyamatban van az ügy. Egy alkalommal már közbeszerzést is kiírtak a terület kármentesítésére, de végül kiderült, nem elegendő az az összeg, amit rendelkezésre bocsátottak volna, ennek költség ugyanis több 10 milliárd forint is lehet. Tehát továbbra is várat magára egy mindenki számára elfogadható kármentesítési terv. Simon Gergely szerint évtizedek óta egy jogi „hercehurca” zajlik, a mentesítés maga viszont nem kezdődik el.