A gyanú szerint az elhunyt tizenegy éves gyermek a párkányi Vadas fürdőben szedhette össze a kórokozót. A szlovákiai magyar nyelvű lapok úgy tudják, hogy a fiatal a strandolás utáni napokban lett rosszul, magas lázzal küzdött, hányt, és epilepsziás rohama is volt.

A kisfiú szombaton már válságos állapotban került a pozsonyi gyermekkórházba, ahol nem tudták megmenteni az életét.

A hatóságok jelenleg is keresik, hogy pontosan hol és hogyan fertőződhetett meg a kisfiú.

Hogenbuch Endre, a Vadas Termál Resort igazgatója szerint az érintett medencékből a helyi tiszti orvosi szolgálat vett mintát. A folyamatban lévő vizsgálatok idejére a termálfürdő kültéri részlegét is lezárták.

Az agyevő amőba meleg édesvizekben fordulhat elő, valamint tavakban, folyókban, vagy akár strandok rosszul karbantartott medencéiben.

Mangó Gabriella gyermekorvos a szlovákiai tragédiával kapcsolatban a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy ki és mikor kerül veszélybe: „Bemegyünk egy tóba vagy egy strandra, ahol nem fogunk vízmintát elemezni. A párkányi esettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy volt-e olyan probléma a víztisztító rendszerrel, ami esetlegesen kiküszöbölhető lett volna” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy egyelőre azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy a párkányi strandon fertőződött meg a kisfiú. A betegség lappangási ideje általában 3–7 nap, ezt követően magas láz, fejfájás, hányinger, hányás, majd idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek.

Tanácsként Mangó Gabriella elmondta: fontos, hogy csak a kijelölt fürdőhelyeken strandoljunk, illetve csak azokat a helyeket használjuk fürdésre, ahol rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét.

Hozzátette még, hogy

az immunrendszer aktuális állapotának döntő szerepe lehet a megbetegedésben.

Mangó Gabriella nem javasolja, hogy a szülők strandra vigyék a kisbabájukat, ugyanis a gyermekeknek egyéves korukig még nem fejlődött ki megfelelően a védekező mechanizmusuk. Véleménye szerint fürdőzésnél arra is érdemes odafigyelni, hogy a kicsiknek ne érjen bele a fejük a vízbe, és hogy a légutak megfelelő védelmet kapjanak.

Megjegyezte, hogy a fertőzést az agyhártyagyulladáshoz hasonló tünetek jellemzik, így nem zárható ki, hogy az agyevő amőbát korábban akár vírusos agyhártyagyulladásként diagnosztizálták.

Az agyevőamőba-fertőzés megelőzése

A gyermekorvos néhány tanácsot is megosztott a vízben összeszedhető fertőzések esélyeinek csökkentésére. Ilyen lehet például, ha a gyermek orrnyálkahártyáját olajos krémmel bekenjük, mielőtt vízbe megy, ez ugyanis védőréteget képezhet. A fülbe használható olajos fülcseppek szintén segíthetnek, hogy a nyálkahártyák ne érintkezzenek közvetlenül a potenciálisan fertőzött vízzel.

A tragikus eset emlékeztet arra, hogy bár az agyevőamőba-fertőzés rendkívül ritka, mégis fontos a tudatosság, különösen nyáron, amikor a legtöbben vízparton pihennek.

Magyarországon is jelen lehet

Magyarország édesvizei szintén környezetet biztosíthatnak a kártékony baktériumoknak. Török Júlia Katalin, az ELTE Biológiai Intézetének adjunktusa korábban a Mandinernek beszélt arról, hogy az agyevő amőba leginkább trópusi és szubtrópusi területekről ismert, de

az extrém meleg nyári időjárás hatására Európában és nagy valószínűséggel már Magyarországon is megjelent.

A szakértő szerint a Naegleria fowleri az Antarktisztól eltekintve a világ minden táján előfordul. Magyarországon hivatalosan még nem regisztráltak fertőzést, ami véleménye szerint nem jelenti azt, hogy a kórokozó nincs jelen.

Az agyevő amőbát eddig 39 országban mutatták ki, a leggyakoribb eseteket az Egyesült Államokból, Pakisztánból, Mexikóból és Indiából jelentették. A fertőzés jelenlétét emellett Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is rögzítették.