Alaptalanok a rendkívül forró nyárról és a 46-47 fokos várható hőmérsékletről szóló hírek Tóth Tamás szerint. A meteorológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi abszolút melegrekord 2007-ből származik, amikor 41,9 fokot mértek Kiskunhalason, ehhez képest jósolnak még öt fokkal melegebbet, ami szerinte valószínűtlen. Ami viszont valós veszély, az az aszályhelyzet, mert júniusban az ország legnagyobb részére érdemi mennyiségű csapadék nem érkezett, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő időszakban továbbra is száraz marad az idő.

Az utóbbi napokban megjelent a hírekben az, hogy hőkupola alakul ki Magyarországon, de Tóth Tamás szerint most ez divatszó lett nemcsak a meteorológiában, hanem a hazai köznyelvben is, miközben maga a fogalom is csak alig négyéves: 2021-ben az Egyesült Államok nyugati államait és Kanadát sújtó rendkívüli hőhullám idején alkalmazták először a kifejezést, amelyet aztán felvettek a meteorológiai fogalomtárba.

„A hőkupola kifejezésbe beletartozik a definíció szerint az, hogy ez a meleg levegő helyben és tartósan megreked egy magasnyomású légköri képződményben, ez tényleg kupolaként rajzolódik ki ilyenkor aa meteorológiai térképeken, de az is benne van a definícióban, hogy ez egy adott térségben kiemelkedően forró levegőt jelent, ami folyamatosan melegszik, és egy tartós magasnyomású képződményt feltételez. Ilyen eddig nálunk nem alakult ki, bár a jövő hét folyamán erőteljesen melegszik a levegő a térségünkben, tehát ismét visszatér a hőség a Kárpát-medencébe” – mondta a meteorológus. Jelezte egyúttal, hogy előtte a következő néhány napban felfrissülhetünk, mert jelentős hőmérséklet-csökkenésre lehet számítani.

A csapadék-előrejelzések viszont nagyon rosszak, mert minimális az eső esélye, csak hétfőn érkezhet egy olyan időjárási front, amely az ország északi-északnyugati részein hozhat elszórtan záporokat, zivatarokat, de nagy csapadék egy héten belül egészen biztosan nem várható.

Tóth Tamás arról is beszélt, hogy noha az internet világában léteznek nagyon hosszú távú előrejelzések, valójában megbízható prognózist egy hétre, legfeljebb tíz napra lehet adni, de lehet olyan időjárási helyzet, például egy fontátvonulás, amikor még ezen belül is változhat az előrejelzés. Azt javasolja, hogy a hosszú távú előrejelzéseket mindenki kezelje kellő óvatossággal, mert „a légkör egy kaotikus rendszer, értelemszerűen ebből következően pedig az előrejelezhetőségi időtartamnak határai vannak”.