„Még jobban fogunk aggódni, mert ez további jelentős eszkalációt jelentene a régió egésze számára” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan reagálna, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna az iráni–izraeli konfliktusba.

„Különösen szeretnénk óva inteni Washingtont a helyzetbe való katonai beavatkozástól, ami rendkívül veszélyes lépés lenne,

valóban kiszámíthatatlan negatív következményekkel” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón.

Peszkov az orosz aggályokat azzal indokolta, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.

„Igen, partneri kapcsolatokat és stratégiai partnerséget ápolunk Iránnal, és nagyon bizalmi kapcsolataink vannak Izraellel. A régió infrastrukturális szempontból fontos számunkra, (...) ezért amikor a régió ilyen turbulens káoszba, háborús felfordulásba süllyed, az természetesen semmi jót nem ígér számunkra” – mondta.

„Emellett egy ilyen instabilitási gócpont a határaink közelében szintén nagyon veszélyes. Ezért mindennek rendkívül negatív következményei vannak” – hangoztatta.

Zaharova „nyílt cinizmusnak” nevezte azt, hogy az Irán elleni támadásokat a teheráni vezetés nukleáris programjával kapcsolatos állítólagos aggodalmakkal próbálják igazolni.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök nem tudja „elfogadni vagy elutasítani” Oroszország közvetítői szerepvállalását az Izrael és Irán közötti konfliktusban, mert erről csak az érintett országok dönthetnek.

„Amennyire tudjuk az amerikai elnök szavaiból, még nem döntött arról, hogy közvetlenül beavatkozik-e (a konfliktusba)” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Trump nem osztotta meg Moszkvával a Közel-Keletre vonatkozó terveit. Peszkov megerősítette, hogy

Teherán nem fordult Moszkvához katonai segítségért a konfliktus során.

A Kreml szóvivője két különálló folyamatként jellemezte Washingtonnak a közel-keleti feszültséget fokozó lépéseit, illetve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálását. Ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy az iráni-izraeli konfliktusnak nem lesz-e káros hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek a közel-keleti konfliktus kapcsán azt mondta, hogy ha csapást mérnek a busehri atomerőműben működő első energiablokkra, „az hasonló lesz a csernobili katasztrófához”.