Túlélte a bombázást az a több mint ezer ember, aki a mariupoli színház óvóhelyén keresett menedéket- mondta el a térség parlamenti képviselője a Facebookon. A színház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. Az esti órákig 130 embert sikerül kimenekíteni a lebombázott színház óvóhelyéről. A Donyecki régió korábbi kormányzója azt mondta, hogy nincs profi mentőakció, az emberek maguk takarítják a romokat. A mariupoli hatóságok szerint még mindig nem lehet megbecsülni a támadás lehetséges áldozatainak számát. Csernyihivben ugyanakkor az orosz erők agyonlőttek 10 embert, akik kenyérért álltak sorba – írja a Twitteren Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége. Csernyihiv vezetője azt mondta, hogy szerdán 53 ember halt meg. 3 gyerek holttestét az egyik épületben találták meg.

A NATO nem lép be Oroszország háborújába, de továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával – jelentette ki a német kancellár. Olaf Scholz a NATO főtitkárával folytatott megbeszélése előtt kiemelte: Németország a pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben.

A török államfő felajánlotta, hogy Törökországban tartsák az orosz-ukrán csúcstalálkozót. Recep Tayyip Erdogan telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azt mondta, hogy bizonyos kérdések rendezése személyes találkozót igényel. Erdogan szerint egy ilyen tanácskozás tartós tűzszünethez, illetve hosszútávú megoldáshoz vezethet Ukrajna és Oroszország konfliktusában. A török külügyminiszter arról számolt be: Moszkva és Kijev egyaránt nyitott arra, hogy Törökország azon államok sorában legyen, amelyek biztonsági garanciákat nyújtanának az esetleges békemegállapodáshoz.

A jövő héten nagyobb menekülthullám érkezhet, ezért kell megerősíteni a csengersimai határátkelőhelyet - mondta videobejegyzésében a miniszterelnök. Orbán Viktor három napot a magyar-ukrán határnál tölt, ahol személyesen követi az eseményeket és szervezi a védekezést. A kormányfő közölte: többen fognak dolgozni a csengersimai határátkelőhelyen, ahova most is több ezer ukrán menekült érkezik naponta Románián keresztül.

Háromezer helyjegy árával támogatja a fővárosi önkormányzat az ukrajnai menekültek vasúti utazását segítő civil szervezeteket. A főpolgármester a Facebookon azt írta, hogy a budapesti pályaudvarokon egyre több Ukrajnából menekült ember azért nem tud a kormány által biztosított ingyenes vasúti jegy lehetőségével élni, mert a tovább-utazóknak pénzbe kerül a helyjegy, amelyhez forintra van szükségük. Karácsony Gergely hozzátette: a fővárosi önkormányzat vezetése felvette a kapcsolatot több olyan civil szervezettel, amely most is anyagi hozzájárulással segíti az ukrajnai menekültek továbbutazását.

Növeli a cseppfolyósított földgáz Európába irányuló exportját az Egyesült Államok. Az amerikai kormányzat engedélyezte a Cheniere cégnek, hogy olyan országokba exportáljon, amelyekkel az Egyesült Államoknak nincs szabadkereskedelmi megállapodása, beleértve egész Európát. Az amerikai szövetségi energiaügyi minisztérium szerint mostantól valamennyi, működő amerikai cseppfolyós földgáz-projekt engedélyt kap arra, hogy teljes kapacitását bármely olyan országba exportálja, ahol ezt az amerikai törvények vagy politika nem tiltja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is jogosnak nevezte a tanárok követelését, de a sztrájk időzítésével nem ért egyet. Gulyás Gergely megismételte: a kormány több százmilliárd forintot igényelt a tanárok bérének emelésére az Európai Uniótól. A tárcavezető és az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint is a tanárok 13 százaléka csatlakozott a felhíváshoz, az érdekképviseletek későbbre ígértek adatot.

Újabb lakossági állampapírok kamata emelkedik – jelentette be a pénzügyminiszter. Varga Mihály Facebook-bejegyzésében közölte: az egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamata 4,25 százalékra nő, míg a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 4,5 százalék kamatot fizet. Az infláció februárban 8,3 százalékos volt.

A magyar gazdaság lenne az egyik legnagyobb vesztese, ha Európában energiaellátási zavarok keletkeznének az orosz-ukrán háború nyomán. - írja az OECD előrejelzése alapján a Portfolio. Az elemzésből az derül ki, hogy ha a magyar energiaimport 20 százaléka eltűnne, az a GDP-növekedést csaknem 2 százalékponttal csökkentené. Rosszabbul csak a litvánok, görögök és törökök járnának.

Februárban újabb rekordot ért el az euróövezeti infláció, amely a januári 5,1-ről 5,9 százalékra emelkedett – ismertette az Európai Unió statisztikai hivatala. Továbbra is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal. Ezt követik az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk 4,2 százalékos áremelkedése. A nem energetikai célú ipari termékek ára 3,1 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,5 százalékkal emelkedett.