Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a megemlékezésen hangsúlyozta: az ostromban meghalt magyar emberek áldozata arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg az emberi életet, országunk fennmaradását, szabadságát, függetlenségét és a békét.

Ugyanakkor tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, törekedjünk együttműködésre a világ minden nemzetével - tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, hogy a több mint száz napig tartó ostrom a második világháború egyik legpusztítóbb városi csatája volt. Berlin és Sztálingrád után a magyar fővárost érte a legnagyobb veszteség.

Magyarország ekkorra már elveszítette szuverenitását, a magyar katonáknak a német hadsereg vezetői parancsoltak, és különösen szégyenletes szerepet játszottak az ostrom alatt a nyilaskeresztes pártszolgálatosok - mutatott rá a politikus.

Az ostromnak mintegy 100 ezer ember esett áldozatául, köztük 38 ezer civil. A civilek közül 15 ezren zsidó honfitársaink voltak. Különösen fájdalmas annak a 7 ezer zsidó polgártársunknak a halála, akiket a nyilasok gyilkoltak meg, többnyire a Dunába lőttek - emlékeztetett Répássy Róbert.

Ugyanakkor a budapesti házak pincéjébe zárt lakosság számára minden nap harc volt a túlélésért, a víz, az élelem hiánya, a kemény hideg és a betegségek tizedelték a lakosságot - tette hozzá.

Arról is szólt, hogy az ostrom után újabb borzalmak következtek, mert a szovjetek "hadifogolynak" tekintették a magyar lakosságot.

"A magyar emberek vagyona és élete, a nők méltósága nem ért semmit a szovjetek szemében, hadizsákmány lett" - fogalmazott Répássy Róbert.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a város lakói több mint három hónapon keresztül éltek ágyútűzben, bombák robbanásai között. Tízezrek várták reménykedve a harcok befejeződését.

Az ostrom felfoghatatlan károkat okozott, hiszen a főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a Várban és környékén alig maradt ép lakás. Kiégett a Pesti Vigadó, a Budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat - sorolta.

A főigazgató hangsúlyozta, a Nemzeti Örökség Intézete fontosnak tartja, hogy azokra is emlékezzünk, akik civilként estek áldozatul a harcoknak.

Ugyanis felelősek vagyunk azért, hogy a névtelen hősök, áldozatok emléke is fennmaradjon, hogy továbbadjuk a következő nemzedékeknek. Mert nemzetünk békés jelenét az ő áldozatuknak is köszönhetjük - hangoztatta Móczár Gábor.

Az ünnepség résztvevői a megemlékezés végén megkoszorúzták azt a két szimbolikus sírt, amely az ostrom alatt felrobbant II. kerületi Regent-ház, illetve a Vitéz utca 2. és a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.