Németországban a február 23-i választás után a koalíciós egyeztetések javában zajlanak, és kiszivárgott értesülések szerint a legtöbb érzékeny témában a korábbi nézeteltérések ellenére megegyezés született, így például a külpolitika, a biztonság, valamint a gazdaság ügyében, de a migráció kezelése változatlanul "forró" téma.
Az ARD közszolgálati médium legfrissebb értesülése szerint a CDU/CSU és az SPD azon vitázik, hogy a migrációhoz kapcsolódóan miként kezeljék a kettős állampolgárokat. Elsősorban arról, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezőktől gyanúsnak minősített tevékenység esetén megvonható-e a német állampolgárság. A javaslat szerint meg kell vizsgálni, hogy a német állampolgárság megvonható-e a terrorizmus támogatóitól, az antiszemitáktól, valamint a szélsőségesektől, azaz olyan személyektől, akik szembeszállnak a szabad demokratikus államrenddel, ugyanakkor a német mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Bár a kiszivárgott beszámoló az ilyen esetben a döntést feltehetően követő kiutasításról nem tett említést, elemzők szerint ez a következő lépés lehet.
A konzervatívok szilárdan kiállnak a német állampolgárság megvonásának lehetősége mellett, míg a szociáldemokraták ellenzik azt.
A terv eredetileg a CDU-elnök és egyben kancellárjelölt Friedrich Merz, valamint a kisebbik keresztény párt, a CSU élén álló bajor miniszterelnök, Markus Söder kampányígéretei között volt.
A kettős állampolgárok körében jelentős a felháborodás, mint ahogy alkotmányjogászok is elítélik a konzervatívok vonatkozó kezdeményezését. Az ARD álal idézett kölni szociológus és kriminológus szerint a belső biztonság és az állampolgársági törvény összekapcsolása fenyegető üzenet a kettős állampolgárággal rendelkezőknek.
A tudósítás hangsúlyozta azt is, hogy az alaptörvény tiltja az állampolgárságtól való megfosztást. Az alkotmány 16. cikke szerint ezzel biztosítani kívánták, hogy az állampolgársági törvénnyel politikai eszközként soha ne élhessenek vissza, illetve hogy az embereket ne foszthassák meg állampolgári jogaiktól származásuk, nézeteik vagy vallásuk miatt. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetiszocialisták szisztematikusan fosztották meg német állampolgárságuktól a zsidókat, de a rezsim kritikusait is.
Jogtudósok rámutattak arra is, hogy a migrációval foglalkozó tárgyalócsoport kiszivárgott dokumentuma nem határozza meg egyértelműen a szélsőségesség, az antiszemitizmus vagy a terrorista támogatás fogalmát. Azaz nem tartalmaz világosan meghatározott definíciókat az ilyen jellegű tevékenységekről.
Németországban mintegy 5,8 millió kettős állampolgársággal rendelkező ember él. Sokan közülük a német mellett lengyel, olasz vagy török állampolgársággal rendelkeznek. Az elmúlt években egyre több szíriai vagy afganisztáni ember honosíttatta magát. Ők olyan csoportot alkotnak, amelyhez tartozók nem adhatják fel második állampolgárságukat, de a külügyminisztérium szerint ugyanez vonatkozik többek között az Iránból, Tunéziából, Costa Ricából vagy a Maldív-szigetekről érkezőkre.