Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
A beaver standing on top of its dam.
Nyitókép: Troy Harrison/Getty Images

Sárváron megelégelték a kis szőrösök rémtetteit

Hódok rágták szét a fákat a sárvári Csónakázó-tó partján, most kiköltöztették őket.

A hódok egyre nagyobb problémát jelentenek országszerte, és Sárváron sem jobb a helyzet. A népszerű fürdőváros Csónakázó-tavánál az elmúlt időszakban több hódcsaládot figyeltek meg, amelyek jelentős károkat okoztak a terület fáiban. Az igazi problémát az jelenti, hogy a hódok Magyarországon védett állatok, és fontos szerepük van az ökoszisztémában, időnként azonban szükség lehet a számuk korlátozására – írja a Hello Vidék.

A hódok által okozott károk miatt Sárváron 40 fát dróthálóval védtek meg, egy szakember pedig több állatot is befogott és elszállított a területről.

A hódok Magyarországon 2000 körül kezdtek visszatérni, miután a 19. század végén és a 20. század elején teljesen eltűntek az országból. A visszatelepítést követően gyorsan elszaporodtak, mivel természetes élőhelyeik és táplálékforrásaik kedvezőek számukra. A hódok védett állatok, mivel fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában: gátakat építenek, amelyek vízvisszatartó hatással bírnak, és így segítenek a biodiverzitás megőrzésében. Ugyanakkor szorgos rágcsálók, akik a fák kérgét és gyökereit rágják, ezáltal jelentős károkat okozhatnak a növényzetben és a mezőgazdaságban. A túlzott elszaporodásuk és a hatásuk kontrollálása egyre nagyobb problémát jelent, mivel sok helyen a fák és a vízparti növényzet károsodása miatt beavatkozásokra van szükség.

Jelenlétük azonban Magyarországon az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent, különösen a vízparti területeken.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×