eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Oltáshoz előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát tartalmazó fecskendő a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2022. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Erősödnek a kötelező oltás elleni hangok idehaza

Ötödik hullám ide vagy oda, mára erősödött az elutasítása a Covid-oltás esetleges kötelezővé tételének múlt novemberhez képest. Az ellenállás a legfiatalabbak és a megyeszékhelyen élő válaszolók körében kiemelkedően nőtt.

Az Európa-szerte dühöngő újabb hullám nyomán lazítások és korlátozások egyszer vannak jelen a kontinensen. Az EU tagállamok jelentős részében gondolkodnak a lágy kényszerek keményítéséről, hogy az oltási apátiából kizökkentsék a lakosságot, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel, Ausztria.

Magyarországon jelenleg nincs szó általános kötelezővé tételről, az oltatlanok azonban többféle korlátozással szembesülnek. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelező oltást, amihez szerinte ehhez egy lépéssel közelebb visz a védettségi igazolvány feltételeinek szigorítása.

A kötelező oltást lakossági elutasítása – omikron ide vagy oda – mindenesetre némiképp masszívabbnak tűnik: míg november közepén – egy szintén a Napi.hu kezdeményezésére – végzett felmérésben 44 százalék utasította el egyértelműen a kötelező oltást, mostanra a Pulzus Kutató már

59 százalékos elutasítást mért

a lap számára végzett közvélemény-kutatásban.

Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését – teszi hozzá a lap.

A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a válaszoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény. Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.

Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat a trend hasonló mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.

A 18–39 éves korosztályból mindössze 27 százalék tenné kötelezővé a vakcina felvételét,

a középkorúak 43 százaléka támogatná a szigort, míg a 60 felettiek 54 százaléka állt ki a kötelező Covid-oltás mellett.

Iskolázottság szerint az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek nagyjából azonos arányban, rendre 38-39 százalék, tennék kötelezővé a vakcinát, míg a diplomások 52 százaléka vezetné be a kötelező immunizálást. Az alapfokon iskolázottak és az érettségizettek közel kétharmada utasította el a szigorítást, szemben a diplomások 48 százalékával.

A válaszolók lakhelye szerint vizsgálva az eredményt kiderül, hogy a novemberi felméréshez hasonlóan ezúttal is a budapestiek szavaztak legnagyobb arányban (54 százalék) a kötelezővé tétel mellett,

a legkisebb támogatottságot (35 százalék) most azonban a megyeszékhelyeken mérték

a kutatók, míg novemberben a városokban és községekben élők közül hajlottak a legszerényebb mértékben a további szigorításra.

A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×