A Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés mentelmi bizottságának részletesen megindokolta, hogy miért kezdeményezi a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. A határozati javaslat indoklásában olvasható: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke alkalmanként 2-5 millió forintot, összesen 83 millió forintot adott az államtitkárnak azért, hogy a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja,
- államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott,
- támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-,szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
- hivatali kapcsolatai felhasználásával támogassa a Kar elnökét abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég, illetve
- hivatali ismeretségeit, hivatali pozícióját és abból fakadó befolyását felhasználva, hivatalos személyeknél eljárva közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe
Azt írják, hogy az MBVK elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem
folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.
Az államtitkár vállalta, hogy a jogtalan előnyért cserébe a hivatali működése során, a hivatali helyzetéből adódó lehetőségeivel visszaélve, az önálló bírósági végrehajtók feletti felügyeleti-, hatósági-, igazgatási jogkörét a Kar elnöke egyedi
ügyekben hozzá intézett konkrét kéréseinek megfelelően számára előnyösen fogja gyakorolni. Vállalta továbbá azt is, hogy a hivatali pozícióját arra fogja felhasználni, hogy adott esetben kiírás előtt álló, vagy folyamatban lévő pályázatokat, vagy más hatósági eljárásokat szintén a Kar elnöke kéréseinek megfelelően számára kedvezően befolyásolja.
Az iratban több esetet is felsorolnak 2017-től 2020-ig, amikor Schadl György Völner Pálon keresztül elérte, hogy kit nevezzenek ki bírósági végrehajtóvá.
A kar elnöke és Völner Pál több esetben úgy intézték el az önálló bírósági végrehajtónak történő kinevezést, hogy a jelöltnek nem volt végrehajtói tapasztalata, illetőleg a jelölt megelőzött a pályázaton magasabb pontszámot elért végrehajtó-helyettesként dolgozó személyt.
Kedden dönthetnek a mentelmi jogról
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára mentelmi jogának felfüggesztését javasolja - közölte Hargitai János (KDNP) a testület elnöke. A parlament várhatóan kedden délután szavaz a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Hargitai János elmondta: az ülésen Völner Pál személyesen nem vett részt, egy levelet küldött, amelyet ismertetett a bizottság tagjaival. Az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára a levélben jelezte, kéri, függesszék fel a mentelmi jogát, hogy a vádakat bíróság előtt is tisztázni tudja. A politikus, országgyűlési képviselő jelezte azt is, mindenben áll a nyomozók rendelkezésére.
Polt Péter is válaszolt
A Völner-ügy többször is szóba került a parlamentben hétfőn. Ellenzéki képviselők Varga Judit igazságügyi miniszter lemondását is követelték. A tárcavezető távollétében a kérdésekre Répássy Róbert, a Völner Pál lemondása miatt kinevezett államtitkár válaszolt. Kiemelte: "Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, a törvény előtt mindenki egyenlő, az ügyészség teszi a dolgát", és minden ügyben függetlenül, a jogszabályok alapján jár el.
Hozzátette: az érintett államtitkár azonnal vállalta a politikai felelősséget, és - a baloldalra nem jellemző módon - lemondott hivataláról.
Harangozó Tamás (MSZP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, hogyan lehetséges az, hogy súlyos korrupciós bűncselekménnyel vádolt közhatalmat gyakorló emberekkel szemben a vádemelés mellett más kényszerintézkedés nem történik. Hozzátette: a Völner-ügyben augusztus óta nyomoznak és november óta előzetes letartóztatásban van az ügy több szereplője, de a politikus mentelmi jogának felfüggesztésével miért vártak?
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában kiemelte: a mentelmi jogot az Országgyűlésről szóló és a büntetőeljárási törvény is szabályozza. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti.Megjegyezte: egy nyomozásnak megvannak a maga szabályai, a Központi Nyomozó Főügyészség egyébként "rendkívül gyorsan" dolgozott.