eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Ügyészség: Völner Pál 83 millió forintot kapott

Az MBVK elnöke a pénzt folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta a politikusnak - közölte a Legfőbb Ügyészség. A vesztegetés elfogadásával gyanúsított, múlt héten lemondott államtitkár ügyében Polt Péter is válaszolt a parlamentben.

A Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés mentelmi bizottságának részletesen megindokolta, hogy miért kezdeményezi a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. A határozati javaslat indoklásában olvasható: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke alkalmanként 2-5 millió forintot, összesen 83 millió forintot adott az államtitkárnak azért, hogy a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja,

  • államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott,
  • támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-,szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
  • hivatali kapcsolatai felhasználásával támogassa a Kar elnökét abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég, illetve
  • hivatali ismeretségeit, hivatali pozícióját és abból fakadó befolyását felhasználva, hivatalos személyeknél eljárva közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe

Azt írják, hogy az MBVK elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem

folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.

Az államtitkár vállalta, hogy a jogtalan előnyért cserébe a hivatali működése során, a hivatali helyzetéből adódó lehetőségeivel visszaélve, az önálló bírósági végrehajtók feletti felügyeleti-, hatósági-, igazgatási jogkörét a Kar elnöke egyedi

ügyekben hozzá intézett konkrét kéréseinek megfelelően számára előnyösen fogja gyakorolni. Vállalta továbbá azt is, hogy a hivatali pozícióját arra fogja felhasználni, hogy adott esetben kiírás előtt álló, vagy folyamatban lévő pályázatokat, vagy más hatósági eljárásokat szintén a Kar elnöke kéréseinek megfelelően számára kedvezően befolyásolja.

Az iratban több esetet is felsorolnak 2017-től 2020-ig, amikor Schadl György Völner Pálon keresztül elérte, hogy kit nevezzenek ki bírósági végrehajtóvá.

A kar elnöke és Völner Pál több esetben úgy intézték el az önálló bírósági végrehajtónak történő kinevezést, hogy a jelöltnek nem volt végrehajtói tapasztalata, illetőleg a jelölt megelőzött a pályázaton magasabb pontszámot elért végrehajtó-helyettesként dolgozó személyt.

Kedden dönthetnek a mentelmi jogról

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára mentelmi jogának felfüggesztését javasolja - közölte Hargitai János (KDNP) a testület elnöke. A parlament várhatóan kedden délután szavaz a mentelmi jog felfüggesztéséről.

Hargitai János elmondta: az ülésen Völner Pál személyesen nem vett részt, egy levelet küldött, amelyet ismertetett a bizottság tagjaival. Az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára a levélben jelezte, kéri, függesszék fel a mentelmi jogát, hogy a vádakat bíróság előtt is tisztázni tudja. A politikus, országgyűlési képviselő jelezte azt is, mindenben áll a nyomozók rendelkezésére.

Polt Péter is válaszolt

A Völner-ügy többször is szóba került a parlamentben hétfőn. Ellenzéki képviselők Varga Judit igazságügyi miniszter lemondását is követelték. A tárcavezető távollétében a kérdésekre Répássy Róbert, a Völner Pál lemondása miatt kinevezett államtitkár válaszolt. Kiemelte: "Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, a törvény előtt mindenki egyenlő, az ügyészség teszi a dolgát", és minden ügyben függetlenül, a jogszabályok alapján jár el.

Hozzátette: az érintett államtitkár azonnal vállalta a politikai felelősséget, és - a baloldalra nem jellemző módon - lemondott hivataláról.

Harangozó Tamás (MSZP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, hogyan lehetséges az, hogy súlyos korrupciós bűncselekménnyel vádolt közhatalmat gyakorló emberekkel szemben a vádemelés mellett más kényszerintézkedés nem történik. Hozzátette: a Völner-ügyben augusztus óta nyomoznak és november óta előzetes letartóztatásban van az ügy több szereplője, de a politikus mentelmi jogának felfüggesztésével miért vártak?

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában kiemelte: a mentelmi jogot az Országgyűlésről szóló és a büntetőeljárási törvény is szabályozza. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti.Megjegyezte: egy nyomozásnak megvannak a maga szabályai, a Központi Nyomozó Főügyészség egyébként "rendkívül gyorsan" dolgozott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×