A Tősér Ádám által rendezett filmet kedden mutatták be a nagyközönségnek az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A weboldalon olvasható ismertető szerint „a szívbemarkoló történetek, nyilatkozatok mellett tudományos alapossággal, történészek, elemzők megszólaltatásával elemzi a háború előzményeinek dinamikáját, az orosz-ukrán kapcsolatok történelmi hátterét és az ukrán nemzettudat változását”.

A film első kockái az orosz–ukrán háború első napjait elevenítik fel harctéri videók részleteivel és politikusi nyilatkozatokkal. Az alkotás első része nagy figyelmet szentel az ukrán államiság létrejöttének, történészek és nyelvészek által idézi fel a Kijevi Rusz létrejöttét, a cári birodalom megjelenését, a Habsburg Birodalom térfoglalását, a Szovjetunió megalakulását, a forradalmakat és világháborúkat, amelyek jelentős hatással voltak az ukrán nép, illetve a kárpátaljai magyarok történelmére és életére.

A film külön kitért a Szovjetunió szétesésével létrejött független Ukrajna első éveire, az atomtöltetek leszerelésére, a szoros gazdasági-pénzügyi együttműködésre az Oroszországi Föderációval, amely országnak ezzel hosszú évekig nagy befolyása volt az ukrán belpolitikára.

A két ország közötti kölcsönös bizalom a NATO fokozatos keleti bővítésével, illetve Ukrajna a katonai szövetséghez történő közeledésével megromlott, amely a narancsos forradalomhoz, amit később a Krím félsziget megszállása és a mai napig tartó orosz–ukrán háború követett.

„Sem Porosenko, sem Zelenszkij nem folytathatott önálló politikát. Úgy kerültek hatalomra, hogy bizonyos kötelezettségeik voltak a nyugati politikai partnereikkel szemben. És mivel ezeknek a politikai partnereknek az érdekei nem változtak, ebben a helyzetben változatlan marad Zelenszkij politikája is.

Sajnos Ukrajna függetlenségének harmincöt éve alatt sem volt képes független, aktív és befolyásos játékossá válni, aki maga dönt saját sorsa felett.

Ukrajna más államok érdekeibe van beágyazva, ezért ennek vagy annak a személynek a cseréje az ország élén nem befolyásolja a külső, nyugati politikai játékosok érdekeit” – vélekedett a filmben megszólaló Konstantin Bondarenko ukrán író-történész.

A film rámutat: a 2022-ben kitört háborús konfliktus felerősítette az országban addig is tapasztalható nagy korrupciót, ami elsősorban az Európából érkező segélyek elosztását is érintette. Az alkotóknak névtelenül nyilatkozott egy kárpátaljai férfi, aki elmondta: az eddig katonai adót fizető civileket viszik el erőszakkal katonának azok helyett, akik erre felesküdtek, ezért nagy a társadalmi elégedetlenség.

A kényszersorozásokról szóló történetek között a mozgósítással foglalkozó emberek meggazdagodását is említik a megszólalók, akik pénzért cserébe elengedik az utcán elfogott hadköteleseket.

„Ez a 21. század modern emberrablása”

– vélekedett egyikük.

Emellett szemléletes beszámolók mutatják be a fronton szolgáló ukrán katonákkal szembeni bánásmódot, az utánpótlás hiányát, az elesettek tömegsírokba történő eltemetését. A filmben elmondták azt is, szinte minden ukrán család érintett a háborúban, de mindenki a békét akarja, mert a háború elhúzódásával egyre többen halnak meg.

A Baljós közelség című dokumentumfilm a Mandiner Youtube-csatornáján nézhető meg.