A lakó- és szállásjellegű ingatlanok mindössze 2,6 százaléka kapott 2016 és 2020 között legalább BB (a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) vagy annál jobb minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakásoknál már a minimálisan elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából.
Energiatanúsítványt minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez készíttetni kell; a legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ.
Magyarországon az elmúlt öt évben CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a vizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.
A kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is eltér.
Jellemzően
Győr-Moson-Sopron,
Pest, Baranya,
Vas,
Veszprém
megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott.
Nógrád,
Békés és
Jász-Nagykun-Szolnok
megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Miközben ezekben a térségekben 48,9, illetve 51,1 százalék között alakult a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya.
A hiteles energetikai tanúsítványok országos, elektronikus nyilvántartása szerint 2020-ban tanúsított ingatlanok (157 539 darab) országos megoszlása energetikai besorolás szerint (Interaktív diagram: e-epites.hu)
A hazai lakásállomány jelentős része meglehetősen idős: az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint. Az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalék. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakások részesedése 10 százalék alatt volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között kevesebb mint 100 ezer volt, ami a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.
Az összesítés készítői arra is rámutattak, hogy az Európai Unióban készült felmérések szerint
az épületek mintegy 40 százalékkal járulnak hozzá a végső energiafelhasználáshoz.
Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb, és rengeteg, olyan ingatlant használnak, amely száz évnél is régebbi.
A Takarék Index elemzése szerint bár az épületek energiahatékonysági teljesítménye folyamatosan javul az EU-ban a felújításoknak is köszönhetően, ugyanakkor csak a 2010 után épült ingatlanok nevezhetők energetikai szempontból hatékonynak, de ezek aránya még mindig elég csekély.
Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.
Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.
1 °C
