Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
A Liget Budapest Projekt által 2021. október 9-én közzétett látványterven a Nemzeti Galéria új épülete. Az épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte. Ezen a napon az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésén nemzetközi szakemberek vitatták meg a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit.
Nyitókép: MTI/Liget Budapest Projekt

Ilyen lesz a Városliget legújabb múzeuma - látványtervek

A kulturális nagyberuházások szinte mindenhol megosztók, de a jól kigondolt projektek aztán a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként működnek - mondták el az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti panelbeszélgetésén résztvevő nemzetközi szakemberek.

A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai "egyet nem értés" övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál - mondta a beszélgetést vezető Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője.

Emlékeztetett arra, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült például az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg.

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.

A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra.

Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba.

"Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel" - fogalmazott az olasz építész.

Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisban különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.

Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok

a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek.

A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni - közölte.

David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte a rövidesen megnyíló a Magyar Zene Házát, amely transzparens tereivel kiválóan illeszkedik a környezetéhez, de az egész projektet jellemzi az átjárhatóság.

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója felidézte, hogy mintegy harminc éve ismeri Budapestet, attól az időszaktól kezdve, amikor a McDonald's megérkezett ide, és "mégsem vette el a magyarok kedvét a lángostól". Akkoriban éppen a Bécs-Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os Millenniumi kiállítás.

A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a Millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egy egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz - emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól.

Graham Bell emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás.

"Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válni a történetnek"

- mondta a brit szakember.

A Liget Budapest projekt erről is szól, ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel, hiszen itt a részek egyensúlyban vannak és kiegészítik egymást - közölte Graham Bell, hozzáfűzve: a szépség és a fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: óriási a bizonytalanság a drogoknál, soknak vannak ismeretlen és veszélyes összetevői

Zacher Gábor: óriási a bizonytalanság a drogoknál, soknak vannak ismeretlen és veszélyes összetevői

Átfogó megelőzési stratégiára és széles körű felvilágosításra van szükség a droghasználat visszaszorításához, mivel egyre több és egyre kiszámíthatatlanabb hatású szer jelenik meg a piacon – figyelmeztet Zacher Gábor. A toxikológus az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, ahol beszélt a budapesti droghelyzetről, de arról is, hogy meg kell tanítani a fiataloknak „azt a végtelenül egyszerű hárombetűs magyar szót”.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Amikor az Egyesült Államok és Izrael idén február 28-án megtámadta Iránt, akkor aligha gondolta volna bárki, hogy az év végén még mindig ez fogja a legfontosabb témát jelenteni a globális energiaellátás és globális hatalom átalakulása szempontjából. Hormuz esete ugyanakkor másutt is felhívta a figyelmet a tengerszorosok fontosságára, és a vezető erőközpontok sebezhetőségére. Kínának is van miért aggódnia, ráadásul a felemelkedő nagyhatalom előtt jóval összetettebb kihívás áll: a saját érdekeinek az érvényesítésével okozhat olyan biztonsági kihívást, amivel éppen magának árthat a legjobban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×