eur:
401.89
usd:
371.58
bux:
90483.03
2025. március 31. hétfő Árpád
A Liget Budapest Projekt által 2021. október 9-én közzétett látványterven a Nemzeti Galéria új épülete. Az épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte. Ezen a napon az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésén nemzetközi szakemberek vitatták meg a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit.
Nyitókép: MTI/Liget Budapest Projekt

Ilyen lesz a Városliget legújabb múzeuma - látványtervek

A kulturális nagyberuházások szinte mindenhol megosztók, de a jól kigondolt projektek aztán a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként működnek - mondták el az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti panelbeszélgetésén résztvevő nemzetközi szakemberek.

A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai "egyet nem értés" övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál - mondta a beszélgetést vezető Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője.

Emlékeztetett arra, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült például az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg.

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.

A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra.

Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba.

"Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel" - fogalmazott az olasz építész.

Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisban különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.

Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok

a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek.

A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni - közölte.

David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte a rövidesen megnyíló a Magyar Zene Házát, amely transzparens tereivel kiválóan illeszkedik a környezetéhez, de az egész projektet jellemzi az átjárhatóság.

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója felidézte, hogy mintegy harminc éve ismeri Budapestet, attól az időszaktól kezdve, amikor a McDonald's megérkezett ide, és "mégsem vette el a magyarok kedvét a lángostól". Akkoriban éppen a Bécs-Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os Millenniumi kiállítás.

A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a Millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egy egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz - emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól.

Graham Bell emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás.

"Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válni a történetnek"

- mondta a brit szakember.

A Liget Budapest projekt erről is szól, ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel, hiszen itt a részek egyensúlyban vannak és kiegészítik egymást - közölte Graham Bell, hozzáfűzve: a szépség és a fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 08:26
×
×
×
×