Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
view of the sunset at lake Balaton in Hungary
Nyitókép: LIstvan/Getty Images

Ez lesz a vége, ha a Balatonba pisil

A szerves anyagok túlszaporodása miatt mérgező gombák, baktériumok jelenhetnek meg a vízben, amelyek a legkülönfélébb betegségekhez vezethetnek.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, túl sok a vizelet a Balatonban. Mindez növeli a víz foszforterhelését, ami algásodáshoz vezet. A Balatoni Szövetség szerint a jelenség hátterében az áll, hogy nincs elég ingyenes toalett, amelyet a strandolók használhatnának.

Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente

1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.

Az Index által megkérdezett szakember szerint önmagában a vizelettel nincs nagy gond, amennyiben steril, 95 százalékban nem más, mint tiszta víz. „Probléma csak akkor van, ha a vizelet fertőzött, ez esetben az ártalmatlan szerves és szervetlen anyagok mellett

baktériumokat, vírusokat, speciális nemi betegségeket is tartalmazhat,

gondoljunk itt a klamídiára, az ureaplasmára vagy a gonorreára, közismertebb nevén kankóra, tripperre. Jó hír viszont, hogy a nemi betegségeket nem lehet vízben elkapni, azok csak szexuális úton képesek terjedni” – fogalmazott a lapnak Fábián Károly urológus.

A szakorvos kiemelte, a nagy mennyiségű vizelet nem veszélytelen, a szerves anyagok túlszaporodása ugyanis tökéletes táptalajt nyújt a gombáknak, baktériumoknak, amelyek viszont már mérgezők lehetnek.

„Bőrgyulladás, szemfertőzés, hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, tüdőgyulladás, húgycsőfájdalom, hüvelyi fertőzés, veseelégtelenség is megjelenhet mint tünet

ami a balatoni élővilágra is komoly veszélyt jelenthet” – mondta a szakorvos.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×