Áder János az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Újjáépítés jobban - egy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb Covid-19 utáni világért című online konferenciáján mondott beszédet, amelyet írásban a Köztársasági Elnöki Hivatal juttatott el az MTI-hez.

Az esemény fő témája a pandémia utáni helyreállítás, valamint a koronavírus-járvány, az élelmiszer-ellátás, a városiasodás, a környezet és a klímaváltozás közötti kapcsolat volt.

A rendezvényt Han Seung-Soo korábbi koreai miniszterelnök, Volkan Bozkir, az ENSZ Közgyűlésének elnöke, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár nyitotta meg, majd Naruhito japán császárt követően Áder János mondta el beszédét.

Felidézte, hogy 2018-ban, amikor az ENSZ főtitkárának és a Világbank elnökének kezdeményezésére létrejött Vízügyi Elnöki Testület - amelynek ő is tagja volt - elkészítette jelentését, a víz három drámájáról beszéltek: a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámájáról.

A járvány miatt az elmúlt másfél évben ezek a kérdések a közbeszédben háttérbe szorultak, de a klímaváltozással és a vízválsággal összefüggő, biztonságot fenyegető tényezők inkább erősödtek.

Tavaly minden korábbit meghaladó mértékű ausztrál erdőtüzek pusztítottak, Szibériában pedig rekordot döntött a hőség. A világ más tájain - Indonéziában, Kínában - épp ellenkezőleg, árvizek döntöttek rekordokat - jegyezte meg.

A természeti katasztrófák okozta károk tavaly tovább nőttek, meghaladták a 300 milliárd dollárt (88 ezer milliárd forint). Ráadásul közvetett, társadalmi károk is felmerülnek - emelte ki Áder János.

Riasztónak nevezte, hogy az elmúlt évben 40 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára a világon, a kukoricáé pedig 90 százalékkal. A búza árának ennél kisebb mértékű emelkedése okozott társadalmi robbanást tíz éve sok arab országban - hívta fel a figyelmet.

Mindez azt mutatja, hogy a konferencia témája mindennél fontosabb - hangoztatta, hozzátéve: a jövőről van szó.

Áder János öt következtetést vont le a járvány és a természeti katasztrófák tapasztalataiból.

Az első a dominóhatás: egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészséggel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást. A biztonságot fenyegető kockázatok nem egyszerűen összeadódnak, hanem erősítik egymást.

A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a következmények kezelése, az emberiség mégis ritkán cselekszik ennek szellemében. Ideje ezen változtatni - hangoztatta.

A harmadik az alkalmazkodás. Az elmúlt évtizedek hibás döntéseit nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Alkalmazkodni kell az előidézett helyzethez. Fontos a vízzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, fejlesztése - fűzte hozzá.

A koronavírus-járvány egyik fontos tanulsága, hogy a tudomány képes volt rekordidő alatt több oltóanyagot kifejleszteni. A vízválság megelőzéséhez hasonlóan sikeres tudományos munkák és technológiai fejlesztések szükségesek - emelte ki negyedikként Áder János.

Végül: minőségi adatok kellenek - mondta. Az informatika megteremtette a feltételeit annak, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiségű és pontos információ álljon az emberiség rendelkezésére az előidézett környezeti változásokról. A kialakítandó, integrált adatbázisok mind a nemzeti kormányok, mind a nemzetközi szervezetek hatékonyabb munkáját támogatni tudják - mutatott rá.

Áder János arra is kitért, hogy Magyarország mit tett az alkalmazkodás és a megelőzés érdekében. Itt hat témát említett.

Magyarország olyan monitoringrendszert épített ki, amely egy-két hektár felbontással képes nagyjából hét nappal előrejelezni az aszályveszélyt, így az időben történő beavatkozással csökkenteni lehet a károkat.

Továbbfejlesztették az árvízvédelmi rendszert: több helyen, így a Tiszán is szükségtározókat építettek, amelyek képesek csökkenteni a vízszintet.

A Magyar Nemzeti Bank megkezdte a fenntarthatóságot szolgáló pénzügyi szabályozási környezet kialakítását, ennek köszönhetően gyorsan növekszik Magyarországon a fenntarthatóságot szolgáló befektetések mértéke - mondta Áder János.

Negyedikként a járvány-előrejelzést említette. Mérni tudják a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyiségét. Így hét-tíz napra előre lehet tudni, hol "robbanhat be" a pandémia.

Az ötödik téma az oktatás: Magyarországon a világon az elsők között az iskolai tananyag részét képezi a fenntarthatóság.

Áder János utolsóként a nemzetközi együttműködést említette: a vízválságot és éghajlatváltozást integráltan kezelő Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben többen azért vállaltak munkát, hogy a biztonságra jelentős hatást gyakorló vízügyi és klímavédelmi információkhoz globális közjóként szabad hozzáférést biztosítsanak.

A köztársasági elnök idézte Albert Einstein fizikust, aki szerint egy problémát nem lehet megoldani ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel létrehozták. Ez a vízválság problémájára is igaz - hangsúlyozta.

Az ENSZ konferenciája előtt Áder János kétoldalú megbeszélést folytatott a témában a japán császárral, akit magyarországi látogatásra hívott - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.