Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Lenovo beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. szeptember 29-én. Magyarországon építi fel első európai gyárát a Lenovo, a termelés 2021 elején már el is kezdődhet. A kínai cég számítógépgyártó üzeme a Pest megyei Üllőn épül fel 8,2 milliárd forintból.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Megvan, mikor lehet vége az ellenőrzésnek a schengeni határokon

Szijjártó Péter beszélt erről azután, hogy a Szövetség néven egyesülni készülő három felvidéki magyar párt - a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd és az Összefogás - elnökeivel tárgyalt Magyarország pozsonyi nagykövetségén.

"A jelenlegi tervek szerint, amennyiben a világjárvány nem vesz váratlan negatív fordulatot, akkor június 24-étől meg tudjuk szüntetni a belső schengeni határokon a határok őrzését" - fogalmazott a miniszter.

"Ez azért jó, mert a Magyarország és Szlovákia közti 36 határátkelő közül jelenleg csak 19 működik, és ha sikerül végrehajtani ezt a döntést, akkor végre minden határkeresztező úton lehet majd közlekedni a két ország között" - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: terveik közt szerepel az is, hogy már hamarosan lehetővé teszik, hogy

a Magyarországgal határos megyékben, régiókban élők Magyarországon vehessék fel a koronavírus elleni oltást.

A külügyminiszter beszélt a felvidéki magyar politikai érdekképviselet egységesítési folyamatáról is, amely az MKP, a Híd és az Összefogás elnökeivel szerdán folytatott egyeztetésének egyik témája volt. Örülünk annak, hogy a felvidéki magyarokat képviselő pártok egymásra találtak, és szurkolunk nekik, hogy ez az erőegyesítés sikeresen végbemenjen" - jelentette ki Szijjártó Péter. Aláhúzta: ennek a folyamatnak a végrehajtása kizárólag a három párton és vezetőiken múlik.

A külügyminiszter elmondta: a magyar külpolitikának mindig fókuszában állt, hogy jó viszonyt alakítson ki a szomszédos országokkal, és az, aki megnézi a tizenegy-két évvel ezelőtti helyzetet, látni fogja, hogy milyen komoly erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy most el lehessen mondani, Magyarország és Szlovákia kapcsolata soha nem volt olyan jó, mint most. "Ebben a fejlődésben hatalmas szerepet játszott az a tény, hogy amióta mi kormányzunk Magyarországon, azóta a szlovák miniszterelnökök egyre inkább erőforrásként, és nem konfliktusforrásként tekint a felvidéki magyarságra" - mutatott rá Szijjártó Péter.

A külügyminiszter újságírói kérdésre elmondta:

a magyar-szlovák viszonylatban meglévő érzékeny kérdések megoldásához közös sikertörténetek kellenek.

Hozzátette: az ilyen lehetséges sikertörténetként tekintenek az új infrastrukturális összeköttetések megteremtésére. Ezek sorában sok van folyamatban, és az idén is lesz olyan, amely befejeződik, ilyen például, hogy a harmadik negyedévben elkészül a Miskolc és Kassa közötti autópálya.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×