Szerdán a Világgazdaság konferenciáján jelentette be a gazdaság újraindításának pilléreit Orbán Viktor miniszterelnök, csütörtökön a Kormányinfón két órán át válaszolt újságírói kérdésekre, pénteken pedig további gondolatokat osztott meg a nyilvánossággal a kormányfő a Kossuth rádióban.
A TELJES INTERJÚ ITT HALLGATHATÓ MEG.
Először az 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötött szja-visszatérítésről szólt.
"Mindig van egy olyan kérdés, hogy ha jól megy az országnak - most még olyan jól megy -, akkor mire való a kérdés, mire költsük a pénzt. Ilyenkor elszabadul a fantázia, a tippeket adók általában magukat sem szokták kifelejteni a körből... a legegyszerűbb visszaadni azoknak a pénzt, akik megdolgoztak érte. A válság során márpedig a legnagyobb terhet a családosok vitték. Úgy döntöttünk, mindenki megkaphatja a visszatérítést, de csak az átlagjövedelem adójának mértékéig" - közölte a miniszterelnök.
Hozzátette, a közelgő nemzeti konzultációba beleteszik azért ezt a kérdést.
A konzultáció egy másik kérdésére áttérve kijelentette, "migránshadak dörömbölnek" Európa határain.
"Az illegális határátlépési kísérletek száma tavaly 10 ezer volt, idén eddig 38 ezer. Visszakerül a migráció kérdése az asztalra, én keményíteni szeretném a magyar migrációs javaslatot, azt javaslom, hogy
két évig semmilyen migráció ne legyen lehetséges"
- jelentette ki.
Mindemellett "nem a migráció kérdése nem a legfőbb ma még", és mindenképpen felveti a "jóemberség" kérdését, de leszögezte: "nincs jó migráció, csak rossz migráció van", az a jó szerinte, ha "az ember ott boldogul, ahol megszületett".
"Van olyan, amikor háború, éhínség miatt el kell menekülni, de akkor sem az a megoldás, hogy idejöjjenek és itt maradjanak, átmeneti segítséget lehet adni, nem befogadni és idehívni kell az embereket" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint számos eset bizonyítja, hogy a szűkösség nem a magára hagyatottságot erősíti fel, hanem szeretetteljesebbek lesznek a kapcsolatok, jobban lehet számítani a szomszédra, a munkatársra és a munkaadóra - ez utóbbit fejtette ki.
"A kereskedelmi és iparkamara rengeteg jó javaslatot dolgozott ki, összeszedve a vállalkozókat, és arra jutottunk az ő javaslatuk alapján, hogy kedvezményes hiteleket fogunk nyújtani nekik, ez megvalósítható."
Az oltásigazolás visszavonásával kapcsolatban - a második oltást kihagyók esetében - elmondta, van 137 ezer olyan ember, akik valamilyen okból nem kérték a második oltást, ezeknek viszont csak elenyésző része utasítja vissza a vakcinát egészségügyi okból.
Beszélt még a járvány után kivehető 10 napos plusz szabadságról a védekezésben részt vevők esetében.
"Most megtehetjük, hogy kiadjuk ezt a 10 napos szabadságot, kérem, hogy vegyék is ki, mindannyiunkra ráfér" - kérte.
Felidézte, a minimálbér 28 500 forint volt, amikor először lett miniszterelnök, de ennek emelése sem segítette abban, hogy 2002-ben folytathassa a munkát, ettől függetlenül most is úgy látja, emelni kell.
"Akik a legkevesebbet keresnek, azok vannak a legbizonytalanabb helyzetben. Ha akarat kérdése lenne csak, akkor könnyű lenne. Arra kell választ adni, hogy magas minimálbért tudjunk adni, közben a kis- és középvállalkozások ne menjenek tönkre; a jó szándék könnyen vezethet ellenkező eredményre. Meg kell állapodni az MKIK-val, hogy ha nem tudják kigazdálkodni a minimálbért, akkor milyen segítségre van szükségük" - ecsetelte a kormányfő.
Szerinte a 200 ezer forintos határ az, amelyen most dolgozhatnak, és ha elérik, a garantált bérminimum még ennél is magasabb lesz, ez pedig felfelé fogja nyomni a fizetéseket Magyarországon.
Szólt a labdarúgó-Európa-bajnokságról is, amelyet a járvány fenyegetett, de nemcsak az, hanem az "ideológiai zűrzavar" is. Orbán Viktor szerint az egykori gyarmattartók és rabszolgatartók meg akarják osztani a múlt morális terhét.
"Sportpályán letérdelni azért is nehéz a magyaroknak, mert így büszke népek vannak, mi nem azt várjuk, hogy az ember megadja magát, állva kell meghalni. Az egész dolog, a térdeplősdi elhibázott ötlet, miközben a gyökere egy komoly lelkiismeret-furdalásból fakad" - zárta gondolatait.