Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2020. december 29-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Visszaküldött egy törvényt Áder János az Országgyűlésnek

Az ingatlannyilvántartásról szóló törvényt nem találta kellően egyértelműnek az államfő.

Áder János államfő nem ért egyet az ingatlannyilvántartásról szóló törvénnyel, ezért megfontolásra visszaküldte azt a Háznak, hogy a jogszabály hatályba léptető rendelkezései újratárgyalhatók legyenek. Az erről szóló dokumentum az Országgyűlés honlapján olvasható.

A köztársasági elnök az Országgyűlésnek küldött levelében azt írja: az elfogadott jogszabály hatályba léptető rendelkezései ellentmondásosak, a jogalkotói cél megvalósítására nem alkalmasak, így a törvény nem felel meg sem az alaptörvény, sem a jogalkotási törvény egyes követelményeinek.

Az alaptörvény szerint ugyanis a jogszabályok szövegének értelmesnek, világosnak kell lennie, a jogalkotásról szóló törvény pedig azt írja elő, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

Az államfő a levelében kifejti, hogy az eredeti előterjesztéshez az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy olyan változtatást fogadott el, amely a jogszabály szerint a jogszabály egy jelentős része csak 2023 februárjától lépne hatályba.

Ez azonban több szempontból is aggályos – írja a köztársasági elnök. Nem teszi lehetővé a kivételekkel nem érintett rendelkezés idei, június 15-ei hatályba lépését, az eredeti jogalkotói cél megvalósítását, másrészt értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan is.

Az Országgyűlés május 26-án fogadott el új törvényt az ingatlannyilvántartásról, amelyben

az eddigi papír alapú ügyintézést elektronikusra váltják a hatékonyság és gyorsaság érdekében.

Az új jogszabálynak köszönhetően az ingatlannyilvántartás összekapcsolható lesz az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×