eur:
396.86
usd:
355.54
bux:
0
2024. szeptember 30. hétfő Jeromos
Deák Bettina asszisztens előkészíti a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Leginkább az idősek és a diplomások oltáspártiak

A KSH tavaly november vége óta méri az oltási hajlandóságot, a válaszadók 80 százaléka a vakcina mellett voksolt.

A felmérés 23. hetében a vizsgált népesség közel 80 százaléka vagy a már beoltottak körébe tartozott, vagy úgy nyilatkozott, hogy biztosan, illetve talán beoltatja magát. Az oltást ellenzők, illetve azok együttes aránya pedig, akik nem kívántak válaszolni,

20 százalék körüli volt.

Az oltás mellett voksolók aránya a mérés kezdetéhez képest csaknem a kétszeresére nőtt, az elutasítók száma pedig a harmadára csökkent – írta a Világgazdaság a KSH adataira hivatkozva.

Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 86 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 82 százalékát az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 81 százalékát a kormányzati kommunikáció, 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. Ugyanakkor

a válaszadók több, mint a fele (54 százaléka) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

A KSH adatai szerint a 64 év felettiek (89 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (76 százalék) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Óriási energetikai pályázat indul ősszel: itt a kormány új terve

Óriási energetikai pályázat indul ősszel: itt a kormány új terve

A közelmúltban társadalmi egyeztetésre került egy új rendelettervezet, amely jelentős változásokat hozhat a távhőrendszerek működésében Magyarországon. A rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, csökkentve ezzel a földgázfüggőséget és a költségeket. Az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak csökkentése mellett a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelése is szerepel az Energiaügyi Minisztérium terveiben, amely hozzájárulhat az új beruházások megvalósulásának elősegítéséhez – nyilatkozta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a távhőrendszereket érintő változtatásokról a Portfolio-nak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×