Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
330.13
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi halad el egy falfestmény előtt, amely Leonardo da Vinci olasz festő Mona Lisáját ábrázolja védőmaszkkal az arcán az indiai Mumbaiban 2021. március 17-én. Indiában az elmúlt két napban regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet ebben az évben.
Nyitókép: MTI/EPA/Divjakant Szolanki

A járvány után is maradhat a maszk, ha így folytatjuk

Ha nem lépünk fel a légszennyezés ellen, a koronavírus-járvány után is maszkban kell majd járnunk – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport. Egy magyar–román közös kutatás szerint a lakossági fűtés 5 százaléka hulladék elégetésével jár, így mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent annál, mint amit eddig feltételeztek a témával foglalkozó szakértők. Ezt állapította meg egy új, nemzetközi kutatás.

Magyar és román kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki helyszíneken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a légszennyezéshez átlagosan 5 százalék.

A Levegő Munkacsoport projektvezetője hangsúlyozta: bár az 5 százalékos arány alacsonynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy ennek

az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak.

Szegő Judit környezetkutató kiemelte, évente 13 ezer ember korai haláláról van szó csak Magyarországon, de még több ember haláláért lehet felelős a légszennyezés, ugyanis ezek az anyagok több százszor-ezerszer mérgezőbbek, mint egy átlagos fatüzelésű kályha kibocsátása.

A szakember az InfoRádióban arról is beszélt, hogy

az emberek sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy amit elégetnek, az egészségkárosító anyag.

Például egy ablakkeret, amely alapvetően fa, de kezelt, tehát lakkozva, festve van, és így már hulladéknak számít, tehát tilos lenne elégetni, és 300 ezer forintig terjedő bírsággal is sújtható az, aki ezt mégis megteszi – hívta föl a figyelmet a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Szegő Judit azt is hozzátette: a kormánynak és az önkormányzatoknak hatalmas a felsősségük abban, hogy leegyszerűsítsék a lakossági hulladék elszállítását és kezelését. Bár jelenleg is biztosított ez a hulladékudvarok révén, ahol akár bizonyos mennyiségig ingyenesen is leadható a szemét, mégis – jelek szerint – sokkal egyszerűbb egy lomtalanításra várni, ami viszont óriási esélyt biztosít arra, hogy ezeket valaki fűtés céljából hazavigye, ami

rettentő mérgező hatásokkal jár.

A Levegő Munkacsoport azt is hangsúlyozza, hogy a szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére is szükség lenne. Mert mindezen intézkedések töredékébe kerülnek annak, mint amekkora kárt a lakossági hulladékégetés és az ebből származó megbetegedések, idő előtti halálesetek okoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×