A felvi.hu adatai szerint most összesen 13 110-en adtak be jelentkezést valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakra, közülük 9791-en első helyen jelölték meg a választott képzést. Ez mintegy 15 százalékkal több jelentkező, mint 2020 elején, amikor mindössze 11,1 ezren jelentkeztek (ez 37 százalékos visszaesést jelentett 2019-hez képest, ekkor még 17,4 ezren adták be jelentkezésüket). Vagyis a mostani az elmúlt tíz év második legrosszabb jelentkezési aránya a pedagógusképzésben. A csúcspont 2016-ban volt, amikor még 20,3 ezren jelentkeztek az év eleji felvételi időszakban.
Ugyanakkor még a korábbi, magasnak mondható jelentkezési arányok ellenére is évek óta visszatérő probléma a tanárhiány kérdése – írja a Népszava. Általában a jelentkezőknek valamivel több mint fele nyer felvételt, de még közülük is sokan lemorzsolódnak. Az Oktatási Hivatal tanulmánya szerint a felvettek legalább negyede nem jut el a diplomaszerzésig. Ráadásul azok közül, akik megszerzik az okleveleiket, sokan nem pedagógus munkakörben helyezkednek el.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok körében a korai pályaelhagyás is jelentős, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Szerinte az idei jelentkezési adatok „egy árnyalatnyival” jobbak a tavalyinál, de a szakmát nem fogják kihúzni a gödörből.
„Nagyon komoly problémák elé néz a magyar közoktatás, ha nem változik a helyzet. Az egyik legsürgetőbb lépés a pályakezdők bérének jelentős emelése lenne” – fogalmazott Totyik Tamás. Mint mondta, egy diplomás, pályakezdő pedagógus ma nettó 140 ezer forint körüli összeget visz haza, majdnem annyit, mint egy általános iskolai végzettségű iskolaőr. Szerinte a 2013-ban bevezetett életpályamodell csődöt mondott, az akkori bérrendezés a garantált bérminimum emelkedése miatt elveszítette értékét.
