Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Détárné Molnár Andrea, a Szeghalmi Járási Hivatal hivatalvezetője átadja az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát Juhász Lajos háziorvosnak a vésztői orvosi centrumban 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Jobban bízunk a keleti vakcinákban, mint az AstraZenecáéban a Nézőpont Intézet felmérése szerint

A magyarok már több mint kétharmada (69 százalék) tervezi beoltatni magát, vagy már be is oltották – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.

Év eleje óta folyamatos emelkedés tapasztalható az oltási kedv esetében. 2020 decembere óta megduplázódott azok aránya, akik tervezik beadatni maguknak a vakcinát, vagy már esetleg be is vannak oltva. Ez az arány jelenleg 69 százalék, tavaly decemberben 35 százalék volt, olvasható a Nézőpont Intézet sajtóközélmenyeben.

Továbbra is az idősebbek és a nagyobb településen élők körében a legmagasabb az oltakozási kedv, de szinte minden vizsgált csoport esetében növekedés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen már több, mint másfél millióan megkapták az oltást Magyarországon komolyabb mellékhatások nélkül, így a közvetlen hozzátartozók és az ismerősök pozitív tapasztalatai tovább növelik a bizalmat a vakcinában, teszik hozzá.

A Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a magyarok körében, 61 százalék beadatná magának azt, sőt 6 százalék csak ezt az oltóanyagot fogadná el.

Legkevésbé az AstraZeneca népszerű a magyarok körében, 37 százaléknyian oltakoznának vele és mindössze 1 százaléknyian választanák kizárólag az angol-svéd terméket.

A keleti vakcinák népszerűbbek az AstraZenecánál, mind a kínai Sinopharm, mind pedig az orosz Sputnyik V-oltóanyagot a megkérdezettek fele beadatná (50, illetve 48 százalék). Komoly törzsbázisa is van a két vakcinának, a kínai esetében 5 százaléknyian, az orosz esetében pedig 3 százaléknyian mondták azt, hogy csak ezzel oltakoznának. A Moderna termékét is nagyságrendileg annyian választanák, mint a két keleti oltóanyagot (53 százalék), olvasható.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. március 16. és 17. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék, zárul a közlemény.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×