Az OVF a honlapján arról írt, hogy az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került a tó. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize "betöményedett", sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek.

A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése – írták.

Ezért június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek folyamatosan nyomon tudják követni a tó vízminőségének változását, és így időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, hogy még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhassanak.

A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők.

A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják. A szonda helyzete csörlő segítségével állítható: a korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. A mérőbója energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.

Arról is írtak, a bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. Hozzátették: a nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat: az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója ezért nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.

Kiderült: a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagok, a zavarosság, valamint a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szorosan összefügg egymással. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek: a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a "„betöményedéshez". Arról is írtak, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.