Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Zsótér Andrea, a Hungaropharma Minőségbiztosítási igazgatója (b) és Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Hungaropharma budapesti raktárában, ahova megérkeztek a koronavírus elleni Janssen-vakcinák 2021. április 13-án. A első szállítmány összesen 28 800 embernek elegendő oltóanyagot tartalmaz. A szállítmány fagyasztva érkezett és így is tárolják, kiszállítását csak a kiolvasztás után kezdik el. A Janssen-oltóanyagot honvédségi oltóbuszokkal viszik majd a kistelepülésekre. A Janssen adenovírusvektor-vakcina egyadagos, tehát nincs szükség második, emlékeztető oltásra a védettség kialakításához.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Leállhatnak a hozzánk épp most megérkező Janssen-oltással Amerikában – ismerős okból

Minden egymilliomodik oltás vérrögképződéssel járhat, de egyelőre nincs bizonyíték erre. A feltárt problémák 48 év alatti nőknél jelentkeztek.

Javaslatot tett kedden az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA), hogy szüneteltessék az oltást a Janssen-vakcinával; az Index a SkyNewsra hivatkozva azt írja, a Johnson & Johnson oltóanyaga vérrögképződéses esetekkel lehet összefüggésben. Az esetek ritkák, de a helyzet tisztázódásáig nem engednék a vele való oltást.

Az Európai Gyógyszerügynökség az esetek miatt már pénteken a gyártóhoz fordult, ezt követően közölte azt az FDA, hogy bizonytalanság övezi a trombózis és a vakcina kapcsán.

Ismert, ez az az oltás, amelyből kedden 28 800 adag érkezett Magyarországra, és amelyből egyetlen adag elegendő a védettség kialakításához.

A Janssen-oltásból eddig 6,8 millió dózist adtak be, 6 vérrögképződéses esetet jegyeztek fel, mindegyikük 18 és 48 év közötti nő volt.

Csütörtökön várható bejelentés a Janssenről.

Korábban az AstraZeneca oltásával kapcsolatban voltak ehhez hasonló hírek, több országban emiatt felfüggesztették az oltás beadását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×