Az értékvesztés és céltartalék képzés az előző évi érték több mint 6,7-szeresét tette ki 2020-ban, ezzel felemésztette az egyébként elért adózás előtti eredmény csaknem felét. Az értékvesztés, céltartalék és adó nélkül számított eredmény 13,7 százalékkal lett magasabb az előző évinél.

A növekedésekben szerepe volt az eszközállományok bővülésének, illetve az árfolyamhatásnak is - tették hozzá.

A szektor pozitív eredménye alapvetően a bankcsoportoktól származott,

amelyek 399 milliárd forintos nyeresége mellett az egyedi hitelintézetek 14 milliárd forintos veszteséget könyveltek el, míg a fióktelepek nyeresége 5 milliárd forintot tett ki. Tíz hitelintézet volt veszteséges, több az előző évinél.

A hitelintézetek nem konszolidáltan számított 2020-as nettó eredménye 212 milliárd forint volt, ami alig 42,1 százaléka az előző évinek. Az igazi különbséget az előző évhez képest, a konszolidált adatokhoz hasonlóan, az értékvesztés és céltartalék képzések eredményhatása jelentette, amely az előző évi érték több mint 6,7-szeresét tette ki 2020-ban, felemésztve a tárgyévi értékvesztés, céltartalék és adózás előtti eredmény csaknem felét, amit még egyéb eredménycsökkentő tételek tovább erodáltak - állapította meg az MNB.

Míg 2019 első két negyedévében szektorszinten összesítve nem történt értékvesztés és céltartalékképzés, csak a harmadikban és negyedikben, addig 2020-ban minden negyedévben történt, az utóbbi években megszokottnál jóval nagyobb mértékben, ami végül éves szinten az előző évinek közel négyszerese lett - magyarázta az MNB.

Az év egészét tekintve értékvesztést és céltartalékot 3 hitelintézet szabadított fel, összesen 400 millió forintot. Az egyéb eredmény csökkenése döntően a moratórium miatt eszközölt számviteli korrekció következménye. A folytatódó tevékenységek eredménye adófizetés előtt 57,7 százaléka lett az egy évvel korábbinak.

Az MNB által felügyelt hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya a tavalyi negyedik negyedévében 5,4 százalékkal, 60 609 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 22,5 százalékkal magasabb.

Az évi növekedés teljes egészében organikus volt, külföldi hitelintézet akvizíciójára nem került sor, a negyedik negyedévben viszont egy külföldi bank eladás miatt kikerült egy magyar bankcsoport által konszolidált intézmények köréből. Decemberben jelentősen változott a bankrendszer struktúrája. A Magyar Bankholding Zrt irányítása alá került három bankcsoport, így a koncentráció növekedett. Ezt a változást azonban csak az idei első negyedéves publikációban fogja megjeleníteni az MNB.

A két legjelentősebb eszköztípus, a hitelállomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya közel azonos arányban, 4,4, illetve 4,5 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévében, az egész éves növekményük pedig 22,7, illetve 23,3 százalékos volt.

A hitelállományon belül a belföldi partnerekhez kihelyezett hitelállomány 11,7 százalékkal, 27 170 milliárd forintra nőtt a tavalyi utolsó negyedév során. A külföldi kihelyezések a tavalyi évben 1,8 százalékkal csökkentek; a teljes külföldi csökkenés 54,2 százaléka az Európán kívüli kihelyezések csökkenéséből adódott, miközben a tárgyidőszak végi Európán kívüli állomány csak 7,3 százalékát tette ki a teljes külföldre kihelyezett állománynak.

A változások eredményeként a tárgyidőszak végén a teljes kihelyezés 63,4 százaléka volt belföldi és 36,6 százaléka külföldi ügyfeleknél.

A teljes forrásállományból az előző negyedév végén 81,1 százalékkal részesedő betétállomány a negyedik negyedévben 6,5 százalékkal emelkedett, és az év végére elérte a 81,9 százalékos részesedést. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya az utolsó negyedévben lényegében stagnált, az éves szintű 11,6 százalékos dinamikája alig több mint fele a teljes eszközállományénak.

A szektorszintű saját tőke 2020-ban az eszközállomány dinamikájának kevesebb, mint felével - 10,5 százalékkal - 328 milliárd forinttal nőtt.