Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.5
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pexels.com

A fiatalok csaknem fele alig egy hónapig bírná jövedelem nélkül

A 19–29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A megkérdezettek több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása és jövedelem nélkül a fiatalok 41 százaléka maximum egy hónapig tudna megélni.

A fiatalok havi személyes jövedelmének becsült átlaga 126 ezer forint volt, 27 százalék, azaz a megkérdezettek közel harmada pedig nem rendelkezett saját jövedelemmel. 11 százalék havonta 175–199 ezer forintból tudott gazdálkodni, 10 százaléknak viszont kevesebb mint 50 ezer forintból kellett kijönnie – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19–29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta 2020 utolsó negyedévében.

A 26 év alattiak 94 ezer forintot, a 26–29 évesek már 185 ezer forintot említettek havi jövedelemként, míg az aktív keresők átlagosan 209 ezer forintot kerestek, a diákoknak pedig átlagosan havi 35 ezer forint jutott.

28 százalék egyálalán nem tesz félre

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 28 százaléka egyáltalán nem takarít meg. A munkanélküliek körében ez az arány jóval magasabb, 47 százalékos, míg az aktív keresők és diákok körében csak 21–23 százalékos. 27 százalékuk pedig csak akkor tesz félre, ha valamilyen nagyobb dologra spórol, 20 százalékuk számára pedig az az összeg jelenti a megtakarítást, ami a hónap végén megmarad. Érdekes, hogy ez leginkább az aktív keresőkre jellemző. Ezzel ellentétben a fiatalok 23 százaléka tudatosan takarékoskodik és már a hónap elején félretesz.

Mire takarékoskodnak a fiatalok?

A 19–29 évesek több mint felének, 54 százalékának nincs félretett pénze. A megtakarítással rendelkezők aránya 2020 harmadik negyedévében jelentősen csökkent: az első negyedévben mért 55 százalékról 40 százalékra, a negyedik negyedévben viszont 46 százalékra nőtt. A félretett pénzzel rendelkezőknek mindössze 11 százaléka használt valamilyen banki megtakarítási konstrukciót. 35 százalék pedig nem bankban tartja a megtakarítását, ez leginkább a fiatalabb korosztályra, a 19–25 évesekre jellemző.

2020 negyedi negyedévében a megtakarítással rendelkező fiatalok közel fele, 48 százaléka konkrét cél nélkül tett félre. A népszerű célok között említették még a fiatalok a lakás- és autóvásárlást. A lakásra gyűjtők aránya a múlt évben csökkent: a második negyedévben mért 61 százalékról a harmadik negyedévben 52, majd az év végén 44 százalékra mérséklődött.

Meddig bírnák jövedelem nélkül?

Azokat is beleszámítva, akiknek nincs megtakarításuk, a megtakarítások átlagos összege 482 ezer forint, a 19–25 évesek körében mért átlag ennél kevesebb, 290 ezer forint, viszont a 26–29 évesek körében már átlagosan 827 ezer forintot tesz ki. A megtakarítással rendelkező fiatalok körében az átlagos megtakarítás már meghaladja az 1 millió forintot.

A megtakarítással rendelkező fiatalok mindössze 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a félretett pénzéből. A fiatalok legnagyobb része, 41 százaléka mindössze 1 hónapig bírná, 29 százalék pedig csak 3 hónapot vészelne át.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Kína 2025-ben történelmi csúcsra növelte külkereskedelmi többletét, miközben az export továbbra is stabil növekedést mutatott, az import pedig az év végén élénkülni kezdett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem visszaesését más régiók bővülő kereslete ellensúlyozta, miközben az áruszerkezet egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek felé tolódott. A rekordtöbblet egyszerre járult hozzá a gazdasági növekedéshez és vet fel hosszabb távú kérdéseket a fenntarthatóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×