Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Szlávik János infektológus főorvos egy Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyaggal a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szlávik János: amint lehet, oltakozzunk

A koronavírus elleni védőoltás mielőbbi beadatására biztatta az embereket a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjában.

Szlávik János azt mondta, az a jó vakcina, amely Magyarországon van, és amelyet engedélyeztek az egészségügyi hatóságok. A biztonság nem kérdés – fogalmazott –, ezeknek az oltásoknak rendkívül ritkák a komoly mellékhatásaik. A hatékonyságban már vannak különbségek, de attól, hogy egy vakcina 95 százalékos hatékonyságú, míg egy másik csupán 80, mindkettő megállítja a járványt, megakadályozza az emberek súlyos betegségét, halálát.

A mellékhatások nagyjából ugyanazok lehetnek, mint bármely más oltóanyagnál, például izomláz vagy fejfájás – közölte a főorvos. Ugyanakkor megjegyezte, hogy

a gyermekekre és a terhes nőkre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.

Áder János kiemelte: Magyarország egyelőre nagyobb mennyiségű vakcinára vár, így nem lehet válogatni a készítmények közül. Felvetette azt a dilemmát, hogy valaki választhat: vár, akár nyárig, egy nyugati oltásra, vagy néhány napon belül beadat magának egy kevésbé modern kínait.

Szlávik János erre kijelentette, hogy a jó döntés a mielőbbi immunizáció. Nem azt kell nézni, hogy hány százalékos egy vakcina hatékonysága, hanem azt, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba – vélekedett.

Megjegyezte, hogy bár valóban van valamekkora esély az oltás ellenére is elkapni a fertőzést, abból kell kiindulni, hogy ezek a készítmények véget vethetnek a járványnak, életeket menthetnek.

A köztársasági elnök leszögezte, hogy ő vakcinapárti, a feleségével már decemberben regisztrált. Ugyanakkor a beszélgetés egy részében felvette "az ördög ügyvédjének" szerepét, és oltásellenes érveket sorolt fel, arra kérve a főorvost, hogy reagáljon azokra.

Szlávik János azt mondta, bár igaz, hogy még csupán egy éve adtak először koronavírus elleni vakcinát embereknek, de bizonyos előállítási technológiák több mint tíz esztendőre vezethetőek vissza, sőt az influenza ellen használt módszer hagyománya évszázados. Ráadásul az elmúlt esztendőben nem találtak komoly mellékhatást.

Az oltásoknak nem igazán vannak hosszú távú káros mellékhatásaik, a felhasznált anyag napokon belül eltűnik a szervezetből, és csupán az immunválasz marad meg

– hangsúlyozta.

Egy másik vakcinaellenes érvre reagálva a főorvos közölte, hogy nem létezik 100 százalékos hatékonyságú oltás.

Némelyek szerint a készítmény a kórokozó mutációi ellen nem nyújt védelmet. Szlávik János közölte, hogy a koronavírusok sajátossága a mutálódás, ez természetes folyamat. Ma már messze nem azt a kínai variánst kapják el az emberek, mint 2019 decemberében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy agresszívabb a kórokozó, a brit változat például csupán abban más, hogy gyorsabban terjed.

Komolyabb mutálódás akkor következne be, ha a koronavírus átjutna emberről emlősállatra, majd vissza, ilyet azonban még nem észleltek

– emelte ki a főorvos. Azt mondta, hogy a tapasztalatok szerint az oltás hatékony a mutációk ellen, vagy néhány hét alatt tudnak rajta annyit változtatni, hogy az legyen.

Áder János kérdésére Szlávik János közölte, hogy amennyiben Magyarország sok vakcinát kapna, akkor hamar immunizálni tudnának tömegeket. Influenza ellen is rövid idő alatt milliószámra adnak be oltásokat – mutatott rá.

Az egyes államok maguk döntik el, hogy milyen sorrendben kapja meg a lakosság a vakcinákat. Magyarországon az egészségügyi dolgozók oltása nagyjából már befejeződött. A szociális intézmények lakói és alkalmazottjai után az idős krónikus betegek következnek. A főorvos azt mondta, hogy a népesség 60-70 százalékát kell immunizálni ahhoz, hogy el lehessen kerülni a nagy járványt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×