Ebből az oltóanyagból sem a francia kormány, sem az Európai Bizottság nem rendelt, így a döntés nem hátráltatja az oltási programot, elsősorban tudományos kudarcot jelent.

A Pasteur Intézet közleményében az olvasható, hogy a kifejlesztett oltóanyag által keltett immunválasz alacsonyabb szintű, mint a természetes módon megfertőződött és meggyógyult embereknél kialakult immunitás, valamint a már engedélyezett oltóanyagokkal beoltott ember esetében mért immunválasz.

A koronavírus elleni vakcina alapjának a kanyaró elleni oltást használta a Pasteur Intézet.

A forgalmazáshoz a francia kutatóintézet az MDS gyógyszeripari vállalattal kötött szerződést. Az MDS vásárolta fel tavaly az osztrák Themis gyógyszeripari vállalatot, amellyel évek óta együttműködik a Pasteur Intézet a különböző vakcinák kifejlesztéséhez, így a koronavírus elleni oltóanyagéhoz is.

A francia kutatóközpont ugyanakkor jelezte, hogy folytatja a kutatásokat a többi koronavírus elleni vakcinájának a fejlesztéséhez, amelyek viszont még kezdeti stádiumban tartanak.

Az egyiket, egy orron át beadhatót a TheraVectys biotechnológiai vállalattal fejleszt a Pasteur Intézet, egy másik pedig a már forgalomban lévő Pfizer-BioNtechéhez és Modernáéhoz hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul.

Egy másik francia fejlesztés, a Sanofi francia gyógyszeripari vállalat és a GlaxoSmithKline (GSK) brit székhelyű multinacionális gyógyszeripari decemberben jelentette be, hogy a koronavírus ellen vakcinájuk csak 2021 végére lesz kész, miután az első klinikai tesztek eredményei szerint nem elég hatékony az oltóanyag.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!