eur:
414.47
usd:
398.27
bux:
79342.31
2024. december 23. hétfő Viktória
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Jakab Ferenc az mRNS-vakcinákról: nincs oka az újtól való félelemnek

A harmadik generációs, úgynevezett mRNS-vakcinák, amilyen technológiával például a Pfizer–BioNTech-vakcina is készült, jóval hatékonyabbak és kevesebb a mellékhatásuk is – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

Mindenféle hiedelemmel és rémhírrel ellentétben az mRNS-technológia nem néhány hónap alatt került kifejlesztésre, valótlanok tehát azon állítások, hogy rohamtempóban, kapkodva állították volna elő – emelte ki az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus.

Hiszen az RNS, illetve a módosított RNS-technológia nagyon régi és komoly tudományos háttérgyökerekre visszanyúló munka, amit most „Hál' isten, és szerencsére” át tudtak ültetni egy vakcinafejlesztési projektbe is. De a technológia ettől még nem újkeletű – ismételte meg a szakember, aki biztosra veszi, hogy a hagyományos vakcinafejlesztéseket a következő tíz évben ki fogják váltani az úgynevezett harmadik generációs technológiák, miután gyorsabbak, olcsóbbak, biztonságosabbak, nagyobb hatásfokkal bírnak és könnyebb is ezeket legyártani.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja Virológiai Kutatócsoportjának vezetője szemléltetésképp elmondta, hogy például a második generációs alegységvakcinák esetében a vírus tüskefehérjéjét laboratóriumi körülmények között állítják elő a szakember. Vagyis hatalmas edényekben egy baktérium, vagy egy élesztőgombasejt segítségével termeltetik le az említett fehérjét, amit még megfelelően ki is kell tisztítani ahhoz, hogy a későbbiekben oltóanyagként funkcionálhasson, ami igen költséges folyamat. Ezzel szemben a harmadik generációs RNS-vakcina mindezt a szervezettel oldja meg, ami értelemszerűen egy jóval olcsóbb mechanizmus. További előnyük, hogy

még csak köszönőviszonyban sincsenek a vírussal, ezért sokkal biztonságosabbak is.

Nem beszélve arról, amiről egyébként mindenki megfeledkezik, jegyezte meg a virológus, hogy a harmadik generációs RNS-vakcinák nem tartalmaznak – a szó hagyományos értelmében véve vett –adjuvánst, tehát hordozóanyagot, ami arra szolgált a korábbi oltások esetében, hogy az immunrendszert fölgerjessze „alvó állapotából”, hogy elkezdjen erőteljesen reagálni, mások mellett a beadott erős antigén ellen is, kiváltva a megfelelő hatást. Az adjuvánsok viszont, amik egyébként a mellékhatások zömét is okozták, a harmadik generációs RNS-vakcinák nem tartalmazzák – ismételte meg – hiszen a hordozóanyag tulajdonképpen maga az RNS, ami kiváltja a megfelelő funkciót is.

Ezáltal jóval biztonságosabbak, megbízhatóbbak.

„Az ember alapvető tulajdonsága, hogy az újtól és az ismeretlentől mindig fél, de ez esetben abszolút semmi oka az újtól való félelemnek.”

A teljes beszélgetést ma 18 órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×