4 °C
Vakcinafejlesztésen dolgozik a Pécsi Tudományegyetem a Cebina osztrák biotechnológiai céggel közösen.
A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja tavaly kezdte meg a közös munkát az osztrák vállalattal a hatóanyag-tesztelések kapcsán, most pedig a vakcinafejlesztésben értek el átütő sikereket, így hamarosan megkezdődhetnek az állatkísérletek is.
A pécsi és az osztrák kutatók által fejlesztett oltóanyag eltérő a most Magyarországon elérhető Pfizer-BioNtech és a Moderna vakcináktól, második generációs, nem harmadik. Jakab Ferenc a PTE YouTube-csatornáján megjelent interjúban részletesen kitért arra, hogy mi a különbség a különféle vakcinatípusok között és arra is, hogyan hatnak a mutálódott vírusra a már legyártott oltóanyagok.
"Az állatkísérletek január végén, február elején kezdődhetnek meg, nagyon bízunk benne" - adott hangot bizakodásának Jakab Ferenc.
A második generációs vakcináról elmondta, hogy már nem az első generációs technológiával készül, vagyis nem elölt vagy inaktív vírus van benne, de még nem is az RNS-DNS technológiát "tudja".
"Ezek zömmel alegységvakcinák, molekuláris biológiai technológiát alkalmazó oltásról van szó. A kórokozónak csak egy kis részét, fehérjéjét termeljük le laboratóriumi körülmények között, ezt tisztítjuk, és ez kerül a vakcinába. A harmadik generációs vakcina alapjaiban hasonlít a másodikhoz abban, hogy a vírus csak egy pici részét termelik le, pontosabban termeli le a szervezetünk, hiszen ebben újak a Pfizer és a Moderna vakcinái" - ecsetelte. Felsorolva azok működési fázisait:
- az RNS-t adják be az oltóanyagba
- ez a messenger RNS elvégzi a dolgát, megtörténik a fehérje elkészítése, szintézise
- az RNS-molekula 72 órán belül elbomlik
- ezután az immunrendszer ugyanúgy viselkedik, mint egy normál fertőzés esetén, és kialakul a megfelelő védettség.
Megerősítette, a harmadik generációs vakcinák mintegy 95 százalékos védettséget nyújtanak a beoltottaknak, és a jelen tudása szerint a mutáns vírusok ellen is hatékonyak, hiszen "a koronavírus nem fog jelentősebb mértékben megváltozni, kisebb-nagyobb mutációk lesznek", amelyek ellen legrosszabb esetben nem 100, hanem 75 százalékos lesz a védettség.
"Az oltás rettenetesen fontos" - zárta szavait.
