eur:
408.2
usd:
375
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) kultúráért, oktatásért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa beszédet mond az EU-karriernap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen című rendezvényen Budapesten, a Ludovika épületében 2015. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Navracsics Tibor: Magyarország a fenegyerek státusz felé halad

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője szerint a vétó egy jól kezelhető és körülírt álláspont; a gondot abban látja, amikor Budapest már a szakpolitikák többségében is rendre szembe megy Brüsszellel.

Navracsics Tibor szerint a konfliktusnak egy jelentős része a nemzeti érdek mentén történő kiállásból adódik, mindazonáltal pontosan meg lehetne határozni, hogy a magyar Európa-politikának melyek azok a hangsúlyos pontjai, ahol – deklaráltan is meg lehetne jeleníteni – a szoros együttműködésben vagyunk érdekeltek, ami talán az Európai Bizottság számára is „elviselhetőbbé” tenné a többi konfliktuspontot, és ami még fontosabb, a többi tagállam számára, ahogyan azt más országok is teszik. A nálunk léptékekben nagyobb Lengyelország például egészen világosan kijelöli azokat pontokat, ahol az Európa-politikában biztosan konfliktust vállal, és egyébként hasonló hangsúllyal, erővel kijelenti az Európai Unió iránti elkötelezettségét más szakpolitikákban. Mindez azért fontos – tette hozzá a politikus –, mert imázsalakító hatása lehet, hiszen más és más megítélés alá esik egy kritikus tagállam, illetve egy „fenegyereknek”, amely státusz felé Magyarország is halad.

Navracsics Tibor a vétó ügyére kitérve úgy fogalmazott, hogy a genezisét illetően, tehát, hogy kinél jelent meg elsőként ez az álláspont, és hogy ki kit követ, arra vonatkozó információi nincsenek. De a fentiek ismeretében

a vétót érzi a legkevésbé problémásnak, mert az egy jól körülírható elvi álláspont körül körvonalódázik,

nevezetesen arról van szó, hogy a magyar és a lengyel álláspont – mindenfajta anyagi érdekre való tekintet nélkül – nem akarja, hogy politikai értékelési szempontok szerepet játsszanak a gazadásági integráció működésében. És erről le akarja választani a jogállamisági kérdéskört, aminek a tartalmát és jelentőségét meg lehet vitatni a jövő évben, ahogyan az Michael Roth német európai ügyi miniszter beharangozta, de úgy gondolja a magyar és lengyel kormány, hogy ezt nem kell összekeverni azzal, hogy egyébként a gazdasági integráció, a felzárkóztatás, vagy épp a koronavírus okozta válság leküzdése hogyan zajlik. Megismételte, ez egy jól kezelhető álláspont, még ha radikális is.

A problémát inkább a szakpolitikai kérdések „átideologizált” kezelése jelenti,

aminek következtében egy olyan helyzet alakulhat ki, hogy Magyarország semmivel nem ért egyet, ami az Európai Unióban zajlik, pedig a közvélemény-kutatás adatai is azt mutatják, hogy Magyarország közvéleménye egy az Európai Unióhoz lojális ország közvéleménye.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×