A kilátásba helyezett jogállamisági szabályozás jelen formájában nemcsak megkerüli az EU alapszerződését, de aláássa a tagországok és EU-intézmények közötti bizalmat és együttműködést – érvelt Mateusz Morawiecki a brüsszeli Euractiv portálon.
A lengyel miniszterelnök kedden közzé tett, saját nevével szignált cikkében úgy véli, hogy Lengyelország a vétójával nem „nem”-et mond az Európai Unióra, hanem éppen, hogy erősíti azt, midőn útját állja egy olyan megoldásnak, ami szerinte veszélyes precedenst teremthet és végeredményében alapjaiban zilálhatja szét az unió lengyeleknek is fontos egységét.
Jelen formájában ugyanis a véglegesítés előtt álló új jogállamisági feltételesség a közösségi pénzek felhasználásához úgymond „nemcsak jogi bizonytalanságot teremt”, de veszélyes értelmezéseknek is tág teret hagy. Lehetővé teszi – érvel Morawiecki -, hogy ha valakinek nem szimpatikus egy adott tagállamban zajló reform, akkor a sajtóban és az Európai Parlamentben indított támadásaival jogállam-ellenesnek tüntesse fel azt, utat nyitva a kérdéses ország hozzájutásához a közös költségvetéshez. „Ez akarjuk?” – tette fel a kérdés írásában a lengyel miniszterelnök.
Aki egyúttal
azzal érvel, hogy a különbözőségek méltatása az EU életében jogi értelemben is kell, hogy létezzen.
Úgymond, a közösséget demokrácia-modellek tekintetében is különböző példák jellemzik, és ahogy a francia ötödik köztársaság és a német szövetségi köztársaság nem egyforma, ugyanúgy különböző a portugál, vagy a lengyel államrend is.
Az Európai Uniónak képesnek kell lennie, hogy szolidáris legyen a különbözőségekkel szemben, és ezt tekintse egysége alapjának – intett írásában a lengyel kormányfő
Jelen formájában az asztalon lévő jogszabály tervezet a közösségi pénzek jogállamisági feltételeire egyszerűen megkerüli és felülírja Morawiecki szerint az alapszerződést, különösen annak 7. cikkét, majd felteszi kérdést: lehet, hogy az egész jogszabály-ötlet csupán egy álca, és arra szolgál, hogy ennek erőltetésével a járványra válaszul tervezett helyreállítási alapot igazából nem kívánó országok közvetve ez utóbbit ellehetetlenítsék?
Lengyelország mindenesetre az EU egésze és az EU jövője iránt érzett felelőssége miatt emel vétót egy ilyen jogszabály bevezetése ellen – szögezte le írásában Mateusz Morawiecki, aki egyúttal idézte Charles de Gaulle egykori franci elnököt, aki szerint a jövőt áldozza fel az, aki a jelenben nem képes nem is mondani.
Szakértők megjegyzik, hogy két nappal a brüsszeli EU-csúcs előtt a lengyel miniszterelnök ennyire elköteleződő kiállása a vétó mellett jelentős részt
borítékolja, hogy a lengyel álláspont magán a csúcstalálkozón sem lehet különböző,
hacsak a lengyel-magyar páros nem kap olyan kompromisszumos javaslatot, ami mind számukra, mint pedig a többi tagországnak elfogadható. Ennek esélye azonban a napokban ismertté vált uniós értesülések fényében csökkenni látszik.
Tbilisziben döntetlent hozott a csoport első mai mérkőzése a georgiaiak és az ukránok között, így a magyar csapat sokat javíthat pozícióján Belfastban. Az ellenfél Észak-Írország, a Nemzetek Ligája B-divíziójában.
A Gránit Guru segítségével az ügyfelek párbeszédes formában nemcsak egyes banki ügyeiket intézhetik a Gránit appban, hanem saját tranzakcióikról és pénzügyeikről is kérdezhetnek.
Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.
16 °C
