A kilátásba helyezett jogállamisági szabályozás jelen formájában nemcsak megkerüli az EU alapszerződését, de aláássa a tagországok és EU-intézmények közötti bizalmat és együttműködést – érvelt Mateusz Morawiecki a brüsszeli Euractiv portálon.
A lengyel miniszterelnök kedden közzé tett, saját nevével szignált cikkében úgy véli, hogy Lengyelország a vétójával nem „nem”-et mond az Európai Unióra, hanem éppen, hogy erősíti azt, midőn útját állja egy olyan megoldásnak, ami szerinte veszélyes precedenst teremthet és végeredményében alapjaiban zilálhatja szét az unió lengyeleknek is fontos egységét.
Jelen formájában ugyanis a véglegesítés előtt álló új jogállamisági feltételesség a közösségi pénzek felhasználásához úgymond „nemcsak jogi bizonytalanságot teremt”, de veszélyes értelmezéseknek is tág teret hagy. Lehetővé teszi – érvel Morawiecki -, hogy ha valakinek nem szimpatikus egy adott tagállamban zajló reform, akkor a sajtóban és az Európai Parlamentben indított támadásaival jogállam-ellenesnek tüntesse fel azt, utat nyitva a kérdéses ország hozzájutásához a közös költségvetéshez. „Ez akarjuk?” – tette fel a kérdés írásában a lengyel miniszterelnök.
Aki egyúttal
azzal érvel, hogy a különbözőségek méltatása az EU életében jogi értelemben is kell, hogy létezzen.
Úgymond, a közösséget demokrácia-modellek tekintetében is különböző példák jellemzik, és ahogy a francia ötödik köztársaság és a német szövetségi köztársaság nem egyforma, ugyanúgy különböző a portugál, vagy a lengyel államrend is.
Az Európai Uniónak képesnek kell lennie, hogy szolidáris legyen a különbözőségekkel szemben, és ezt tekintse egysége alapjának – intett írásában a lengyel kormányfő
Jelen formájában az asztalon lévő jogszabály tervezet a közösségi pénzek jogállamisági feltételeire egyszerűen megkerüli és felülírja Morawiecki szerint az alapszerződést, különösen annak 7. cikkét, majd felteszi kérdést: lehet, hogy az egész jogszabály-ötlet csupán egy álca, és arra szolgál, hogy ennek erőltetésével a járványra válaszul tervezett helyreállítási alapot igazából nem kívánó országok közvetve ez utóbbit ellehetetlenítsék?
Lengyelország mindenesetre az EU egésze és az EU jövője iránt érzett felelőssége miatt emel vétót egy ilyen jogszabály bevezetése ellen – szögezte le írásában Mateusz Morawiecki, aki egyúttal idézte Charles de Gaulle egykori franci elnököt, aki szerint a jövőt áldozza fel az, aki a jelenben nem képes nem is mondani.
Szakértők megjegyzik, hogy két nappal a brüsszeli EU-csúcs előtt a lengyel miniszterelnök ennyire elköteleződő kiállása a vétó mellett jelentős részt
borítékolja, hogy a lengyel álláspont magán a csúcstalálkozón sem lehet különböző,
hacsak a lengyel-magyar páros nem kap olyan kompromisszumos javaslatot, ami mind számukra, mint pedig a többi tagországnak elfogadható. Ennek esélye azonban a napokban ismertté vált uniós értesülések fényében csökkenni látszik.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense többek között arról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy igen hosszadalmas folyamat lesz még Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, pillanatnyilag semmi sem vehető biztosra. Hosszú távon viszont az európai államszövetség is jól járna, hiszen egyrészt Kijev jelenleg élen jár a dróntechnológiában és a drónhadviselésben, másrészt az Egyesült Államoktól kapott védelmi technológiákat is integrálni tudná a közös védelempolitikába. Csakhogy jelenleg az unión belül is komoly a széthúzás, amit az új vadászrepülő fejlesztésének meghiúsulása is jól példáz.
Az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet – jelentette ki a miniszterelnök egy hétfő esti interjúban. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a héten kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Budapesten kívül.
A forint mind a dollárral mind pedig az euróval szemben gyengült hétfőn. Előbbi 352,5 felett, utóbbi 308,5 forint magasságában mozog. A brit fizetőeszköz enyhén gyengült a nap folyamán, és végül 1,324 dolláron állapodott meg, miután a Starmer lemondását követő hirtelen pánikban egészen 1,318 dollárig süllyedt. A befektetők a háborús híreket is figyelik: a közvetítőként fellépő Katar és Pakisztán közleménye szerint az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy olyan ütemtervben, amely hatvan napon belül elvezethet a végleges egyezséghez. A hír hatására a kőolaj ára hordónként 1,6 százalékkal, 79,3 dollárra csökkent. Az árak esését ugyanakkor korlátozta, hogy Donald Trump amerikai elnök a konfliktus kiújulását vetítette előre, Teherán pedig a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett.
19 uniós tagállam - köztük Magyarország - hivatalosan is pénzügyi támogatást kért az Európai Bizottságtól az EU határain kívül létrehozandó kitoloncolási központok felállítására.
25 °C
