eur:
414.63
usd:
398.26
bux:
79249.18
2024. december 23. hétfő Viktória

Arcok 1956-ból – Somogyi Tibor

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 23-tól hétköznaponként egy-egy portréval tiszteleg harminc hős és mártír emléke előtt.

Somogyi Tibor technikus, tizedes (1935–1958) – Budapest-Csepel, 1958. március 6.

Portré

A kommunista rendszer stabil bástyájának hitt Csepelen 1956. október 24-től kezdődtek a tüntetések, majd az összecsapások, a november 4-i második szovjet intervenció után itt tartott a legtovább a fegyveres harc. A szovjet csapatok csak komoly véráldozatok árán tudták legyőzni a felkelőket – katonákat és nemzetőröket –, akik közül az egyik Somogyi Tibor volt.

Somogyi Murakeresztúron született 1935-ben, apja cipészmester volt. 1954-ben gépipari technikumot végzett, és a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek szerszámgépgyárában helyezkedett el Csepelen. 1955. novemberben behívták katonának, a tisztesiskola elvégzését követően tizedesi rendfokozatban harckocsiparancsnokként, majd hadműveleti írnokként a piliscsabai harckocsiezredben szolgált. November 2-án a fővárosba rendelték, de miután harckocsija üzemképtelenné vált, elöljárója engedélyével hazament Csepelre.

A 4-én hajnalban megindult szovjet támadás miatt már nem tudott visszatérni alakulatához, s Nagy Imre rádiószózata hatására jelentkezett nemzetőrnek. Előbb a királyerdei, majd az Imre téri egységbe osztották be egy löveghez. 8-án társaival együtt Csepel központjában kilőttek három szovjet páncélost. Aznap este, kilátástalannak ítélve a további harcot, csoportja beszüntette az ellenállást, és feloszlott. November 27-én újra szolgálatra jelentkezett alakulatánál, de hazaküldték. 1957 elején hívták be, és június 28-i letartóztatásáig katonáskodott.

Somogyit a Kőrösi Sándor és társai elleni per hetedrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és többrendbeli, szám szerint meg nem állapítható gyilkosság (a korabeli ítélkezési gyakorlat így minősítette a tűzharcban való részvételt) vádjával a Budapesti Katonai Bíróság Jacsó János százados vezette tanácsa 1957. december 14-én életfogytig tartó börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. „Én akkor egyetértettem a szovjet csapatok elleni harccal” – mondta a tárgyaláson.

A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc ezredes vezette különtanácsa 1958. március 4-én az ítéletet halálbüntetésre súlyosította. Ahogy a történteket önkényesen értelmező indoklás szól: „a vádlott gyilkossági cselekményét november 8-án követte el […] Ezekben a napokban már világosan látta, hogy magatartásával az ellenforradalmat támogatja. Bűnös tevékenysége következtében több szovjet katona életét vesztette. Cselekményének ez a súlyos eredménye tette szükségessé a legsúlyosabb büntetés alkalmazását.”

Somogyi Tibort a Budapesti Országos Börtön udvarán 1958. március 6-án, huszonharmadik születésnapján végezték ki három halálra ítélt társával együtt. Kivégzését a szovjet katonai veszteség miatti bosszúvágy és a megfélemlítés szándéka indokolta.

Forrás

  • Kőrösi Sándor és társai pere HM HIM Hadtörténelmi Levéltár XI. 22. 742/1957
  • 1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
  • Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1958. március 6., csütörtök

A nép, a párt és a kormány összefogásával minden feladatunkat meg tudjuk oldani

(..) S nem a saját erőnkből történt, hanem barátaink — a Szovjetunió, s a többi testvéri ország — segítségnyújtása tette lehetővé, hogy ma Magyarországon a dolgozók jobban élnek, mint azelőtt. (..)

(..) Egyébként megnyugtathatom az ország dolgozóit — mondotta ezután —, hogy kormányunk politikájában, elvi irányvonalában semmiféle kanyar, jobbra- vagy balrafordulás nincs és ezután sem lesz. (..)

(..) Nem az úri Magyarország, nem az úri Románia vezetőinek bűnös politikája, nem a nacionalizmus és az ellenségeskedés, hanem a szabaddá vált két nép szocializmust építő munkája, egymás iránt érzett megbecsülése és segítőkészsége az, ami az emberi életet, a szabadságot, az előrehaladást biztosítja a Román Népköztársaságban élő magyarság és a Magyar Népköztársaságban élő románok számára. (..)

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Aleksandar Vučić szerb elnök azt állítja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök december 23-án, hétfőn Moszkvában tervez tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Minderre azt követően kerülhet sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának meghosszabbítását.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony, vele együtt pedig valóságos adatdömpinggel indul a hét a tőzsdéken. Reggel a magyar makrogazdasági adatok domináltak, de érkezett az Egyesült Királyság Q3-as folyó fizetési mérlege is. Ezt követően Amerikára lesz érdemes figyelni, ugyanis délután a Chicagói Fed-indexe és fogyasztói bizalmi mutatója is publikálásra kerül majd. Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés, Európában azonban eséssel indult a nap. A magyar tőzsde jelenleg felültelejsítő, a nap kétségkívül legfontosabb tőzsdei sztorija a Gránit Bank részvényeinek debütálása a BÉT-en.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×