Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Vétó: a jogállamiság fontosságára és a támogatások elvesztésére figyelmeztet a közös ellenzéki nyilatkozat

Az Európai Tanács elnökéhez, az Európai Bizottság elnökéhez és a Tanács soros elnökségéhez fordult hat magyar ellenzéki párt.

Hétfőn Magyarország és Lengyelország vétója miatt az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról sem született döntés. Orbán Viktor szerdai nyilatkozata szerint a jelenlegi javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják. A kormányfő kiemelte, bármely új tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a szerződések egyhangú módosításával lehetséges.

A vétó ügyében az ellenzéki pártok közül először csak a DK és az LMP szólalt meg, ám szerda délelőtt a hat párt elnökei közös nyilatkozat adtak ki.

Az Európai Tanács elnökéhez, az Európai Bizottság elnökéhez és a Tanács soros elnökségéhez címzett felhívásban jelzik, hogy a magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal. Úgy vélik, azzal, hogy az Orbán-kormány akadályozza az európai, benne a magyar válságkezelést, az európai és a magyar polgárok érdekeivel és jogos elvárásaival szemben cselekszik.

„A magyar ellenzék pártjainak elnökeiként összeköt bennünket a demokrácia, a jogállamiság, az európai értékek tisztelete. Közös értékeink köteleznek bennünket arra, hogy együttes erővel szerezzünk érvényt mielőbb a jog uralmának hazánkban” – írják.

A pártelnökök arra is felhívják a figyelmet, hogy

a járvány és a gazdasági válság okozta súlyos helyzetben a magyar embereknek és vállalkozásaiknak is szükségük van az Európai Unió helyreállítási támogatására.

Arra hívják az Európai Unió intézményeit és tagállami kormányait, találjanak megoldást arra, hogy „az Orbán-kormány önzése ne lehessen akadálya az európai és a magyar gazdasági válság megoldásának, és a biztonságukat, egzisztenciájukat féltő magyar polgárok és vállalkozások mielőbb hozzájuthassanak az Európai Unió által Magyarországnak szánt támogatáshoz.”

A dokumentumot aláírta Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté (LMP), Fekete-Győr András (Momentum), Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan (MSZP), valamint Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Párbeszéd).

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×