Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: minden a német elnökség kezében van

A jogállamiságot a jogállam megsértésével akarják védeni – mondta az igazságügyi miniszter az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről az InfoRádiónak. Varga Judit szerint a magyar kormánynak nem volt más választása, mint megvétózni az uniós költségvetést.

Hétfőn Magyarország és Lengyelország vétója miatt az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról sem született döntés.

Varga Judit az InfoRádiónak adott interjúban felidézte, Magyarország mindig őszintén és egyenesen elmondta, hogy soha nem fogja elfogadni azt, hogy az uniós pénzeket különböző ideológiai, politikai feltételekhez kössék.

„Amiről az Európai Parlament és a német elnökség tárgyalódelegációja november 5-én megállapodott, az nemcsak szembe megy ennek a magyar állításnak, hanem annak a politikai alkunak is, amiről nyáron az állam- és kormányfők megállapodtak. Akkor kimondták, hogy nem lesz ideológiai feltételekhez kötve az uniós büdzséből való kifizetés. Ráadásul arról is megállapodtak, hogy csomagelvben fognak tárgyalni, vagyis addig semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás” – mondta az igazságügyi miniszter.

Kiemelte:

az már csak hab a tortán, hogy a rendelet az unió szerződésében foglaltakba is ütközik,

mert az alapértékek elvének megsértésére a 7-es cikkelytől eltérő eljárást vezet be, úgy, hogy erre a legmagasabb szintű szerződéses garancia, az egyhangúság volt biztosítva. Ezt viszont megkerülték, megsértették, és hasonló elvi jellegű szankcionálási mechanizmust próbálnak minősített többséggel, a tiltakozó államok megkerülésével áterőltetni. Vagyis a jogállamiságot a jog megsértésével próbálják egyesek védeni – tette hozzá.

Varga Judit szerint most minden a német elnökség kezében van.

„Németország akkora súlyú ország, amely egy ilyen helyzetben a problémára megoldást tud javasolni. Nem a mi feladatunk, nem a mi felelősségünk, hogy ilyenkor megoldási javaslatokkal éljünk” – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, hogy

hétfőn nem formális vétózás, hanem a politikai jóváhagyás megtagadása történt.

Kifejtette: Magyarország, szolidaritását mutatva, a nyáron belement a nagy történelmi mentőcsomag elfogadásába, de egyértelművé vált, hogy ezt nem lehet ideológiai feltételekhez kötni. A csomagból kivették az ideológiai fegyvert, amit próbálnak minősített többséggel áterőltetni az Unióban. Varga Judit szerint ez olyan helyzetbe hozza az ez ellen a kezdetektől fogva küzdő államokat, ami nem hagy más utat, mint hogy az egész csomagot blokkolja a magyar és a lengyel vezetés.

„Akik ilyen helyzetbe lavírozták az EU-t, akik felelőtlenül, a Covid-válság közepén ideológiai vitákat erőltetnek, megkerülve a szerződéseket, felrúgva a lojális együttműködés elvét és a csomagelvet, megkerülve a júliusi megállapodást, egy ilyen zsarolást építenek be, ott nincs más választás, mint a vétó” – emelte ki a miniszter.

Hozzátette, hogy még sok idő van hátra, hiszen "politikai nem" hangzott el hétfőn, de a jogszabályokról még formális döntéshozatal nincs.

„Ez olyan helyzet, amiben még sosem volt Európa”

– hangsúlyozta.

Megemlítette: nyíltan Lengyelország vállalta fel a vétót, és meglátása szerint más országok vezetői talán csak sötét szobák magányában vallják be maguknak, valójában milyen állásponton vannak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×